Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1999. (Szombathely, 1999)
4. szám - MŰHELY - Köbölkuti Katalin: A köz érdekében végzett önzetlen munka számbavétele. - Pethő Gyula köszöntése 65. születésnapja alkalmából -
Munkahelyeden módod nyílt tehát alapvető helytörténeti munkák megírására, megjelentetésére. Ugyanakkor tudomásod volt számos olyan munka megszületéséről, amely nem kapott publikációs lehetőséget. Talán nem a nosztalgia mondatja velem, hogy az 1970-es, 1980-as években gazdag honismereti mozgalom volt a megyében. Jóval több szakkör működött, eleven volt az igény a falun élő, üzemekben dolgozó emberekben szülőhelyük, munkahelyük múltjának megörökítése iránt. Ezekben az években, évtizedekben jó néhány olyan munka készült el, amely már publikálásra is alkalmas volt. Ezért elhatároztuk, hogy közlési lehetőséget teremtünk ezeknek az írásoknak. 1974-ben megalapítottuk a „Vasi Honismereti Közlemények" című kiadványt, amely sorozatnak indult, napjainkra már évi 4 számmal megjelenő folyóirattá nőtte ki magát. Az alapítók közül ma már csak ketten vagyunk a szerkesztőbizottság tagjai között, Zsámboki Árpáddal. Az 1980-as évek elejétől új, minőségi változás következett be a honismereti mozgalomban, a Hazafias Népfront munkabizottságának alelnökeként dolgozhattam akkora már. A Vasi Honismereti Közlemények folyóirattá válása is erre az időszakra tehető, igény mutatkozott arra is, hogy a lap ne csak honismereti, hanem helytörténeti jellegií is legyen. A honismereti mozgalomban eltöltött sok-sok év után hogy látod ma annak szerepét? Talán nem is a honismeret megítélése változott meg, hanem a mindennapok ismeretanyaga, a globalizáció, egyéb összetevők helyet és teret hagynak és követelnek a fiatalok és középkornak gondolatvilágában és tevékenységében. Sokat vártam a Nemzeti Alaptantervtől (honismeret tanítása), talán lesz belőle valami. Ismétlem, hogy ma kevesebb a honismereti közösségek száma, inkább egyéni kutatók dolgoznak - ezt mutatja, hogy jóval több falumonográfiajelent meg az utóbbi években. Csak éppen a honismereti közösségek kohéziója hiányzik, az az összetartó erő, ami korábban létezett. Azt is tárgyilagosan meg kell állapítani, jórészt az idősebb generáció tartja életben a mozgalmat. Mint az újjáalakult Vas Megyei Honismereti Egyesület elnökségi tagja, önkritikusan meg kell állapítanom, nem tettünk eleget azért, hogy vonzóvá tegyük a honismereti tevékenységet a fiatalabb korosztályok számára. S végül, mint nyugdíjas, hogy telnek napjaid? „Az egyetlen állandó a változás" - mondta Herakleitosz. Az én nyugdíjas éveim egyetlen állandója, hogy folyton részese vagyok a különféle történeti és egyéb munkáknak, elfoglaltságom van a Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskolán is. Több kiadvány lektorálására is felkértek, felkérnek. Részt vettem a „Szombathely bibliográfiája" anyaggyűjtésében, a „Vas megye kézikönyve" című, megjelenés előtt álló kötet perszonáliákról szóló fejezet összeállításában. Egyik alapítója, ma is kuratóriumi tagja vagyok a szombathelyi Közösségi Rádiónak. Ami hiányzik: régi adósságom szülőfalum történetének megírása, publikálása - még eddig kimaradt az életemből. Ha mód és lehetőség lesz rá, ezt tervezem megvalósítani. 62