Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1999. (Szombathely, 1999)

4. szám - Katona Attila: „A magyar bankjegyek iránt határozott utasítást nem adhatok" - A Kossuth-bankók sorsa Vas vármegyében 1849 első hónapjaiban -

líATOIVA ATTILA „A MAGYAR BANKJEGYEK IRÁNT HATÁROZOTT UTASÍTÁST NEM ADHATOK"

1 - A KOSSUTH-BANKÓK SORSA VAS VÁRMEGYÉBEN 1849 ELSŐ HÓNAPJAIBAN Miként alakult a magyar pénzek, az i'igynevezett Kossuth-bankók sorsa a császári megszállás

3 alá került Vas vármegyében 1849 első harmadában? E rövid írás erre kíván válaszolni a rendelkezésre álló - meglehetősen esetleges és szegényes - helyi, levéltári források segítségével. Megállapításainkkal árnyalni szeretnénk a szakirodalom eddigi téziseit, de reméljük, hozzájárulunk a korszak vármegyei eseményeinek alaposabb megismeréséhez is. 1848-1849 gazdag irodalmának sajnos csak töredéke foglalkozik az önvédelmi háború finanszírozásával, igaz ezek a legfontosabb kérdéseket már megnyugtatóan tisztázták!

3 A megszálláshoz kapcsolódó pénzügyi pánikról a legkorábbi tudósításunk az újév első napjairól származnak. Németiijvárott és környékén egyes boltokban már nem fogadták el a Kossuth-bankókat. Az emberek gyorsan szabadulni akartak a náluk levő papírpénzektől, „mely baj, ha vidékben a falvakra is a népnél feltámand sok rosszat hozhat maga után"- írta a járási szolgabíró az alispánnak.* Nem tekinthető véletlennek, hogy ez első dokumentálható jelentés e területről érkezett a megyeközpontba. A fejlett vidék németségét és zsidóságát mindig is szoros kapcsolat fűzte Stájerországhoz és a birodalmi fővároshoz. A gazdasági szálakat az 1848-ban bevezetett kiviteli tilalom és a határzár megszakította, ez elkeseredést váltott ki az itt élőkből.

5 Ismert, hogy a vármegye népességének harmadát (35%-át) Idtevő németség jelentős része visszafogottan szemlélte a magyar nemzeti törekvéseket.

0 Hazafias, honvédelmi kötelezettségeit mérsékelten teljesítette, a megyei vezetés inkább kerülte a konfliktust a helyi lakosok ellenszegülése láttán. Többször szüneteltette a nemzetőri összeírásokat, még decemberre sem állt össze a németújvári nemzetőr zászlóalj.

7 E politika következménye az egyenlőtlen közteherviselés lett. A megye keleti vidékein lakók, elsősorban a protestáns közösségek erejükön felül teljesítették a hazafiúi elvárásokat. Azok, akik a magyar nemzeti ügyet szkeptikusan szemlélték, most erőre kaptak, korábban meglévő ellenérzésük felszínre törhetett. A magyar bankók iránti bizalom aláhanyatlott. Császárhűségük érzékeltetésével kívánták elérni a számukra hátrányos gazdasági intézkedések - a határzár - megszüntetését. A megyei tisztikarban a félelemnek meg volt minden alapja, ugyanis 1848 márciusában a társadalmi zavargások legfőbb ösztönzője az osztrák papír25