Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1999. (Szombathely, 1999)

3. szám - ADATTÁR - Torjay Valter: Néhány megjegyzés a szombathelyi Szent Márton úti temető sírköveiről és sírépítményeiről. I. rész - Későbarokk-copf, romantikus, neogótikus és neoromán sírkövek -

A nagy lábazati párkányú, három oldalán - sarkain csúcsos karéjú - gótizáló írás­felületeket hordó alsó rész felett magas, karéjos díszű fiáié állt. (1. ábra) A fiáié jelenleg az alap mellett hever, könnyen visszahelyezhető lenne. Érdekes, hogy az alsó részhez képest elforgatva, élével fordult a szembenézet felé. A Grünbauer család tagjai nyugszanak itt, a sír a 19. század utolsó harmadában készülhetett. További gótizáló emlékek közül említhető a temető elején Gyöngyös Ferenc (1891-1957) prelátus, kanonok sírja, ahol a műkő talapzaton gyanúsan régies az oktogon keresztmetszetű kereszt, s anyaga is kő. Másodlagos felhasználás elképzelhető itt, akárcsak pl. az A/6-os parcella délnyugati részén - a Roznár­mauzóleumhoz közel - Vassné Hardi Mária szintén 1957 körül datálható sírjá­nál, ahol a csúcsíves feliratmező és az erősen romló mészkőanyag sehogy sem vall a 20. század közepére. A Cziczer-Úghy emlék mellett is van egy finoman profilált lábazat, a felső kereszt hiányzik a jóminőségű kőről, Piioska József (" \1865 ) az első halott itt (A/4-es parcella). Szintén itt, de a kúthoz közel karé­josan zárt írásfelületű, felül kereszttel díszített kis kő áll, de az írás olvashatat­lan. Ugyanezen parcella déli részén a középső Görög sírkőhöz igen hasonló, an­gyalos tetejűt készítettek Stirling Józsefnek (~t!876) és családjának. Sajnos ez sem attribuálható. A lábazatnak a Grünbauer kőéhez hasonlóan karéjos mező­jébe koszorú került, erre jön a felső nyújtott hasáb a feliratoknak szánt szürke márványlappal, felette a hit-remény-szeretet szimbólumait véste a mester a mészkőbe. Legfelül a térdelő, hosszú hajú, írástekercset tartó angyal kedvesen suta alakja került. A kő másik oldalán is volt feliratmező, ma már csak nyoma látszik. Egy fekvő - eddig észrevehetetlen - szép kő a bejárat és a központi kör közti út jobb oldalának közelében is előkerült, ez a már említett, párkánya fe­lett indás díszű típushoz sorolható. Ugyanitt (A/2-es parcella) a szentély mö­götti részen áll Hostinek Károly (ti 888) mozdonyvezető sírköve is, ahol az írásmezőt szokatlan kettős ív zárja egy fénykép helye miatt, mely ma már hi­ányzik. Felül ívvel lezárt zegzugos párkány látható, a kereszt már eltűnt. Hosti­nek felesége szintén fiatalon hunyt el (1848-1891), az ő obeliszkje az A/l-es parcella elején van. Sajnos a közelmúlt itteni építkezése alatt valaki téglával összezúzta azt a fényképet, amely a mozdonyvezető kifejezetten szép feleségét ábrázolta a 1870-es évek öltözékében és hajviseletével. Szerencsére jómagam korábban lerajzoltam, illetve Bonczó István zeneszerzővel készülő ,Jíortus Dei" című filmünkhöz jóminőségű videófelvételen is megörökítettük. Tapasztalata­im szerint a porcelán hordozójíi fényképek az 1880-as években jelentek meg a sírokon. Mindig ovális, vagy kerek alakúak, arany szegélydísszel. Egy fotómű­vész ismerősöm feltételezi, hogy az első világháború előtti darabok tartósságu­kat és szépségüket az ezüstzselatinnak köszönhették. 15 A későbbi fényképek jó része hamar lefolyt. Hasonló Hostinek Károly sírkövének párkányalakításához Farkas István (1842-1907) kézzel faragott mészkősztéléje a B/3-as parcella nyu­gati szélén. Az írásmező ívébe egy lekopott, kör alakú plasztika volt foglalva, ta­lán Krisztusfej, az oromzat középső részének Hostinek-féle félköríve pedig pat­kóíwé egészül ki, melyben talán egy feszület felerősítésének nyomai láthatóak. Szép ez a kő, konzerválni kellene, mielőtt teljesen elpusztul. Lehet, hogy több helyreállításra érdemes emlék van, mint azt Hesztera Aladár gondolná? 16 72

Next

/
Thumbnails
Contents