Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1999. (Szombathely, 1999)

3. szám - ADATTÁR - Torjay Valter: Néhány megjegyzés a szombathelyi Szent Márton úti temető sírköveiről és sírépítményeiről. I. rész - Későbarokk-copf, romantikus, neogótikus és neoromán sírkövek -

Műemlékvédelmi Hivatalnak üzenem. Sárvár régi sírköveiből buszpályaudvar alapozást csináltak egy értékekre meglehetősen érzéketlen korban. 5 Ugyanitt a Tizenháromvárosi temető lapos sztéléit pedig a horgászok stégnek használják. 6 Egyelőre ennyit - csak ennyit - elöljáróban. A temető, melyről szó lesz hatalmas terület - kb. 6 hektár - sírok ezreivel, nehéz itt a tájékozódás, a fel­térképezések is hiányosak. Az 1988-ban készült Rajkay-féle kitűnő és rész­letes felmérés csábító lehetőség lenne a kutató számára. 7 Felületesebb ember akár az íróasztalnál ülve is megírhatná ezt a tanulmányt, de én ezt több okból is elvetettem. Egyrészt a helyzet azóta tovább romlott és én a jelenlegi ál­lapotot kívánom rögzíteni, másrészt - mint azt valaha boldogult Entz Géza mondta: „Amiről beszélünk, azt legalább látni kell". COPF, KLASSZICISTA, NEOGÓT ÉS NEOROMÁN KÖVEK, VALAMINT A KORAI EKLEKTIKA Bár nem tartozik szorosan a temetőhöz, de meg kell említenünk az íves fal előtt álló Mária-emléket. A közeli, már megsemmisült, Hudetz-műhely udva­ráról mentették ezt Vincze Csaba vezetésével 8 ide, ahol valaha egy eklektikus temetői kiszolgáló-épület állt. 9 Valószínűleg a műhely korai alkotása. A ma­gas, hatszögű lábazat zárópárkánya alatti virágos ívsor erősen pusztul. Felet­te bonyolult fiálés szerkezetben sekély, szamárhátíves keretezésű fülkében áll a szépen sikerült Madonna. A Gyermek kezét áldásra emeli, a lábazat fel­irata: „Mária, mindnyájunknak édesanyja, könyörögj érettünk!" Hudetz Já­nos (1. kép) 1856-ban alapította üzemét. 10 A mű talán, mint afféle „cégünk rek­lámja" a 60-as, esetleg a 70-es években készülhetett. Restaurálásra szorul. Lépjünk be a temető kapuján. A kinti zaj elhalkul. Ez nem az élők mohón rohanó világa. S az út bal oldalán máris ott magasodik egy újabb Hudetz-em­lék, a család legrégibb sírköve, az ún. A/l-es parcellában. 11 A német nyelvű felirat már egyre nehezebben betűzhető. Hudetz János 1828. szeptember 1­jén született és 1861. szeptember l-jén hunyt el. A szépen faragott neogót kő, melyet már Hesztera Aladár restaurátor is mint megmentendőt említett, továbbra is pusztul. 12 A felirat sávja felett az oromzatban csúcsívbe foglalt háromkaréj, legfelül hármas fiáié látható. A neogótika megjelenését a hazai sírkőszobrászatban már a 19. század el­ső felében ki lehet mutatni. Gyorsan teret hódított. Ujházy Ferenc 1850-ben készült „Búsuló honvéd" c. allegorikus festményén a katona ilyen síron ül, mely alá bajtársát temették - s a magyar szabadságot siratja. Ebből kiderül, hogy a neogót sírkövek már gyakoriak voltak ekkoriban. Ezeket a munkákat még főként mészkőből faragták, többnyire kézművesmunkával. A neogót és neoromán - néha pl. reneszánsz formákkal keveredve - egészen a 20. század elejéig fennmarad, kb. a 20-as évekig. A korai példák aprólékosabb részlet­képzésükkel tűnnek ki, később egyre inkább néhány jellegzetesebb formatí­pusra „uniformizálódik" a választék. Ugyanitt található Kertész Boldizsárné, a feliratsávot kettős szamárhátív­vel, pálcatagokkal díszítő, sírköve a 19. század utolsó harmadából. Felül vár­toronyra emlékeztető pártázat és finoman faragott kereszt zárja a művet. 67

Next

/
Thumbnails
Contents