Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1999. (Szombathely, 1999)

3. szám - ADATTÁR - Torjay Valter: Néhány megjegyzés a szombathelyi Szent Márton úti temető sírköveiről és sírépítményeiről. I. rész - Későbarokk-copf, romantikus, neogótikus és neoromán sírkövek -

Műemlékvédelmi Hivatalnak üzenem. Sárvár régi sírköveiből buszpályaudvar alapozást csináltak egy értékekre meglehetősen érzéketlen korban.

5 Ugyanitt a Tizenháromvárosi temető lapos sztéléit pedig a horgászok stégnek használják.

6 Egyelőre ennyit - csak ennyit - elöljáróban. A temető, melyről szó lesz hatalmas terület - kb. 6 hektár - sírok ezreivel, nehéz itt a tájékozódás, a feltérképezések is hiányosak. Az 1988-ban készült Rajkay-féle kitűnő és részletes felmérés csábító lehetőség lenne a kutató számára.

7 Felületesebb ember akár az íróasztalnál ülve is megírhatná ezt a tanulmányt, de én ezt több okból is elvetettem. Egyrészt a helyzet azóta tovább romlott és én a jelenlegi állapotot kívánom rögzíteni, másrészt - mint azt valaha boldogult Entz Géza mondta: „Amiről beszélünk, azt legalább látni kell". COPF, KLASSZICISTA, NEOGÓT ÉS NEOROMÁN KÖVEK, VALAMINT A KORAI EKLEKTIKA Bár nem tartozik szorosan a temetőhöz, de meg kell említenünk az íves fal előtt álló Mária-emléket. A közeli, már megsemmisült, Hudetz-műhely udvaráról mentették ezt Vincze Csaba vezetésével

8 ide, ahol valaha egy eklektikus temetői kiszolgáló-épület állt.

9 Valószínűleg a műhely korai alkotása. A magas, hatszögű lábazat zárópárkánya alatti virágos ívsor erősen pusztul. Felette bonyolult fiálés szerkezetben sekély, szamárhátíves keretezésű fülkében áll a szépen sikerült Madonna. A Gyermek kezét áldásra emeli, a lábazat felirata: „Mária, mindnyájunknak édesanyja, könyörögj érettünk!" Hudetz János (1. kép) 1856-ban alapította üzemét.

10 A mű talán, mint afféle „cégünk reklámja" a 60-as, esetleg a 70-es években készülhetett. Restaurálásra szorul. Lépjünk be a temető kapuján. A kinti zaj elhalkul. Ez nem az élők mohón rohanó világa. S az út bal oldalán máris ott magasodik egy újabb Hudetz-emlék, a család legrégibb sírköve, az ún. A/l-es parcellában.

11 A német nyelvű felirat már egyre nehezebben betűzhető. Hudetz János 1828. szeptember 1jén született és 1861. szeptember l-jén hunyt el. A szépen faragott neogót kő, melyet már Hesztera Aladár restaurátor is mint megmentendőt említett, továbbra is pusztul.

12 A felirat sávja felett az oromzatban csúcsívbe foglalt háromkaréj, legfelül hármas fiáié látható. A neogótika megjelenését a hazai sírkőszobrászatban már a 19. század első felében ki lehet mutatni. Gyorsan teret hódított. Ujházy Ferenc 1850-ben készült „Búsuló honvéd" c. allegorikus festményén a katona ilyen síron ül, mely alá bajtársát temették - s a magyar szabadságot siratja. Ebből kiderül, hogy a neogót sírkövek már gyakoriak voltak ekkoriban. Ezeket a munkákat még főként mészkőből faragták, többnyire kézművesmunkával. A neogót és neoromán - néha pl. reneszánsz formákkal keveredve - egészen a 20. század elejéig fennmarad, kb. a 20-as évekig. A korai példák aprólékosabb részletképzésükkel tűnnek ki, később egyre inkább néhány jellegzetesebb formatípusra „uniformizálódik" a választék. Ugyanitt található Kertész Boldizsárné, a feliratsávot kettős szamárhátívvel, pálcatagokkal díszítő, sírköve a 19. század utolsó harmadából. Felül vártoronyra emlékeztető pártázat és finoman faragott kereszt zárja a művet. 67