Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1999. (Szombathely, 1999)

3. szám - ADATTÁR - Johann Seedoch: Szentelek (Stegersbach) 1848-1900

Szentelek úrbéri községet, amely ezen erdők 1913-ban történt felosztásáig állt fenn.

7 Csak ezzel zárultak le - a nagybirtokok kivételével - a szenteleki nagy földbirtokrendezések. Eközben mind járási, mind községi szinten sok változás történt. 1860ban, Vas vármegyében 24 járást alakítottak ki, köztük a Szenteleki járást Szentelek járási központtal. Ez a járás 28 községet fogott át: Bocksdorf (Bakasfalva), Burgauberg (Burgóhegy), Deutsch Kaltenbrunn (Némethideghegy), Deutsch Tschantschendorf (Németcsencs), Dobersdorf (Dobrafalva), Eisenhüttl (Kisvaskút), Gamischdorf (Ganócs), Hackerberg (Vághegy), Heugraben (Szénásgödör), Kroatisch Tschantschendorf (Horvátcsencs), Kukrnirn (Kukmér), Limbach (Hárspatak), Neudauberg (Magashegy), Neusiedl (Felsőújlak), Ollersdorf (Barátfalva), Punitz (Pónic), Rauchwart (Rábort), Rehgraben (Ozgödör), Rohr (Nád), Rohrbrunn (Nádkút), Rudersdorf (Radafalva), St. Michael (Pusztaszentmihály), Schallendorf (Salafa), Stegersbach (Szentelek), Stinatz (Pásztorháza), Tobaj (Tobaj), Tudersdorf (Taródcsencs) és Wörterberg (Vörthegy).

8 Ez 1871-ig állt fenn. A két szolgabíró, akik ez idő alatt a harmincadhivatal épületében tartották hivatalukat, név szerint is ismert: Fölöpp János és Laky János. Ebben a korszakban egy rendőrposztot (1861) és egy postahivatalt (1868) is állítottak.

9 1871-ben hajtották végre azt a járási beosztást, amely 1872-től 1921-ig volt érvényben, sőt részben azon túl is fennállt. A járások száma ismét tízre csökkent, megszűnt a Szenteleki járás és Szenteleket Németújvár járásához osztották be. 1871-ben az országgyűlés megalkotta az első községi törvényt.

10 Ez a községeket rendezett tanácsú városokká, nagyközségekre és kisközségekre osztotta. Szentelek a kisközségek közé került, mert az átruházott feladatokat nem tudta egyedül elvégezni. Szentelek Bakasfalvával (Bocksdorf), Burgóheggyel (Burgauberg), Szénásgödörrel (Heugarben), Óbérrel (Olbendorf) és Náddal (Rohr) képezett egy igazgatási körzetet. Ezek a községek képezték a Szenteleki körjegyzőséget, Szentelek körjegyzőségi központtal. A község az önkormányzati jogokat a képviselőtestületen, a község képviselőin keresztül gyakorolta. A testület fele választott, fele pedig azokból legtöbb adófizető nagykorú állampolgárból áll, akik a községben laktak vagy itt voltak földbirtokosok. A képviselők száma a község lakóinak számától függött. Választójoggal rendelkezett minden 20 évet elért lakos, aki két évig vagyonából és jövedelméből ház-, jövedelem- vagy kereseti adót fizetett a községben. Választható volt minden nagykorú helyi lakos, aki egyébként választójoggal rendelkezett. Választásra minden 3 évben került sor 6 éves mandátumra. A képviselőtestület határozatait a községi elöljáróság hajtotta végre, amely a bíróból, a bíró helyetteséből, az esküdtekből (tanácsnokokból) és a körjegyzőből állt, akiket szintén választottak. Az elöljáróságot 3 évre választották, csak a jegyző tarthatta meg életfogytiglan a hivatalát. Az 1886-os új községi törvény a községi előjáróságot az árvafelügyelő, valamint a községi ill. körorvos személyével bővítette. Meghatározó volt a köz49