Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1999. (Szombathely, 1999)

3. szám - ADATTÁR - Johann Seedoch: Szentelek (Stegersbach) 1848-1900

A közös réti-és erdei legelők 1092,8 holdat tettek ki. Ebből ki kellett elégíteni: 17 2/8 grófi telket, 120 grófi zsellért, 9 7/8 grófi telket, 54 grófi zsellért, a plébánost 1 egész telek után, a jegyzőt 1 fél telek után, a tanítót 1 fél telek után, összesen 50 7/8 telket. Telkenként 10 hold legelőt és 5 hold erdőt mérlek ki, azaz 508,756 hold legelőt és 254,375 erdőt. A község további 1 holdat kapott faiskolára, a temető megnagyobbítására 2 holdat, a kavics-, homok- és földbányára 3 holdat, a téglavetésre 3 holdat, építkezésre és a hidak karbantartására 10 holdat, a plébános, a jegyző és a tanító évi fajárandósága megkönnyítésére 20 holdat, a grófnak járó kötelezettségek megváltására 10 holdat, a plébánosnak további 5 holdat, a jegyzőnek és a tanítónak 2-2 holdat, vízmosásokra és utakra 15 holdat, összesen 74 holdat, mindösszesen tehát 837,125 holdat különítettek el. Az egykori uradalmaknak maradt még 255,675 hold, amiből 150 holdat a németújvári grófi uradalomnak, 105,675 holdat Szentelek mezővárosnak hasítottak ki. 150 holdat a majorság mögötti szántókból, a Schönwiesenwald nevű di'ílőből, a grófi harmincadhivatal, az egykori vadászlak melletti réti legelőből és a grófi szőlőskertek melletti bozótosból különítettek el. Az 50 7/8 holdnyi telekre adott legelőrész felosztható volt, az összesen 294 holdnyi erdőrésznek, mint feloszthatatlan községi erdőnek egy darabban kellett maradni. Csak a grófi birtokokat tagosították. A grófi, településen belüli birtokok - harmincadhivatal, vadászlak, malom - érintetlenek maradtak, így az Dornstetten nevű, eddig grófi allodiális erdő is. A településen belüli birtokokhoz hozzátagosították a réti legelőket is. A grófi uradalom az allodiális szántóföldekkel együtt megkapta azokat réteket is, amelyek a falu mögötti Steinacker dűlőben feküdtek, az ott lévő Steinwiesen és Steinacker nevíí földektől a Grabenig. Minden többi allodiális szántóföld, továbbá a 150 hold rét és erdő a grófi uradalomnak jutott a majorság mögött és körül fekvő Langriegelfeld, Herober, Trift, Gartenäcker, Naprik, Robotove, Okolar, Hofgraben és a Bocksdorfer határban lévő Schönwiesenwald nevű dűlőkben. A mezővárosnak a plébánossal szemben fennálló 22 öl, a tanítóval és a jegyzővel fennálló 18 ill. 3 öl évi fajárandósága megmaradt. A faszállítás és a fakitermelési úrbéri kötelezettségeket az érintettek úgy váltották meg, hogy az 1/8-os telkes jobbágynak és egy zsellérnek 4 aranyforintot kellett fizetnie, így a grófi uradalom 1032, a mezőváros 532 aranyat fizetett. A hegyvámot az érintettek 1869. január l-jével úgy váltották meg, hogy 1 pint borért és zabért 1 aranyforint 80 krajcárt fizettek. A grófi uradalom a 4461 2/12 pint borért és zabért 8030 aranyforintot, a gróf Batthyhány Kristóf-féle uradalom 1550 3/12-ért 2790 forintot 45 krajcárt, a mezőváros 910 10/12 borért és zabért 1639 forint 50 krajcárt kapott. A bortized megváltásáról lemondtak. A megváltási összegeket 10 éves részletekben, 5 %-os kamatra kellett megfizetni 1869-től számítva. A legelőket 1880-ban 113 egykori hercegi és 54 grófi jobbágy, 94 egykori hercegi és 44 grófi zsellér, valamint 67 új zsellér között osztották fel.

6 A kiosztott erdők kezelése és hasznosítása céljából alakították meg a jogosultak 48