Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1999. (Szombathely, 1999)

3. szám - ADATTÁR - Johann Seedoch: Szentelek (Stegersbach) 1848-1900

ADATTÁR JOHAXIV SEEDOCH SZENTELEK (STEGERSBACH) 1848-1900' Szentelek kedvező földrajzi fekvése, vásárhelystátusza, hovatovább egy időben járási székhelyjellege, birtokigazgatási székhelyszerepe, különböző korszakai, de mindenekelőtt szorgalmas lakossága sokban hozzájárult ahhoz, hogy Szentelek néhány évtizeden belül a Németújvári járás legnagyobb és gazdaságilag legjelentősebb községévé nőtte ki magát, és hogy annyira megnőtt a jelentősége. 1900-ban összesen 2.977 lakója volt és 469 házzal rendelkezett. A számban és minőségében egyaránt növekedő település és lakosságlétszám persze új problémákat vetett fel, ugyanakkor a község infrastruktúrájának, valamint a lakosság szociális helyzetének javításához új kezdeményezésekre és intézkedésekre volt szükség. Ez azonban szorosan összefüggött Magyarország ill. Vas megye általános fejlődésével a politika, a társadalom, a gazdaság és a kultúra számos területén és egyben függött is tőlük. 1848 márciusában-áprilisában a magyar országgyűlés iránymutató törvények egész sorával új korszakot vezetett be a magyar történelemben. Ezek a törvények megnövelték Magyarország önállóságát és önigazgatását, a lakosság minden rétegének tényleges alkotmányos jogokat ígértek, megszüntették a földbirtokos-alattvalói rendszert annak szolgáltatásaival együtt, a természetbeni és pénzjáradékokat és az úriszéket, bevezették a vagyon- és jövedelem utáni általános adókötelezettséget, továbbá az alsótáblán új választójogot vezettek be. így 1848-ban a lakosság kereken 10%-a, a htísz év feletti férfilakosság 25%-a először mehetett választani. Ennek érdekében az ország területét választókörzetekre osztották. Szentelek a németújvári választókerülethez került. Magyarország megyeszervezetét egyelőre nem változtatták meg, így Vas megyében hat választókerület (kemenesaljai, kőszegi, körmendi, németújvári, szombathelyi, tótsági) beosztása fennmaradt.

1 A községekben továbbra is a hivatalban lévő bíróknak és esküdteknek kellett az ügyeket intézni. SzentA tanulmány, a Markgemeinde Stegersbach. Graz, 1989. 107-112. p. című kötetben megjelent német nyelvű szöveg fordítása, a jegyzeteket a folyóiratban alkalmazott hivatkozásoknak megfelelően átalakítotttik. 45