Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1999. (Szombathely, 1999)

3. szám - MŰHELY - Bariska István: „Otthonról én mások megbecsülését és toleranciát hoztam." - Beszélgetés Johann Seedoch burgenlandi levéltár- és könyvtárigazgatóval -

Jól látom, hogy a burgenlandi történetírás az osztrákon belül különleges helyet foglal el? Igen. Ez jó meglátás. Most jelent meg a több kötetes nagy Ausztria-történet. Mindez ideig tulajdonképpen nem vették figyelembe a tartományok történet­írásának eredményeit. Azt lehet mondani, hogy ez az első nagy összefoglalás, ahol ez megtörtént. Burgenland esete pedig egészen speciális, hiszen 1921-ig ez az országrész Magyarország része volt. Itt, Burgenland tartományi levéltá­rában és könyvtárában, valamint múzeumában azóta nagyon sokat tettünk azért, hogy a modern történetfelfogást és módszereket alkalmazva objektíven táruljon fel a múlt. Ebbe természetesen beletartozott a tartomány magyaror­szági történetének feltárása is, nem tagadva, hogy ennek jelentős forrásai nem nálunk vannak. Gondoltatok arra, hogy a magyar történészek bevonásával tulajdonkép­pen jelentős nyelvileg is elérhető fórumot biztosítottatok a Vas megyei ku­tatóknak is? Ez igaz a Mogersdorfi Szimpózion, a Szalónaki beszélgetések konferenciaköteteire és igaz a különböző kiadványaitokra, valamint a ju­bileumi kötetekre (Festschriften) is. Biztos, hogy volt ebben ilyen meggondolás, de olyan mértékben, mint ahogy most ezt említed, nem. Inkább azt volt a fontos, hogy létrejöjjön a kölcsönös­ség a kutatásban és a publikálásban. Persze, mind a baráti, mind a tudomá­nyos kapcsolatok rendkívül sok tapasztalattal segítették ezt a folyamatot. Persze, a magyar nyelv bizonyos korlátokat jelentett nekünk a kutatásban, de pl. Prickler és Tobler kolléga eljutottak a magyar források olvasásához. A Mogersdorfi Szimpózionon azonban eljutottunk a nyelvek egyenrangúságáig, ott szinkrontolmácsolás és többnyelvű publikálás lett a gyakorlat. Még akkor is, ha ez jelentősen megnövelte a kiadásokat. Persze, a németre fordítás itt is követelmény maradt a kötetekben. Ebben nem volt érdektelen az sem, hogy a tartomány középiskolai tanárai számára már elérhetők legyenek a legújabb eredmények. így mind a magyar, mind a szlovén, mind a horvát nyelvű előadá­sok németül is megjelentek. Arról az eredményről nem is beszélve, hogy meg­szabadultunk a túlnacionalizált történetfelfogás gyengeségeitől. Milyen jelentősége van annak, hogy te a burgenlandi horvátság egyik je­lentős személyisége vagy? Akár burgenlandi horvát, akár német vagy magyar vagyok, tulajdonképpen ennek itt nincs jelentősége. Itt csak is a hivatali és tudományos teljesítmény számított. Sokkal inkább, mint az a tény, hogy burgenlandi horvát vagyok vagy sem. Erre soha senki sem kérdezett a munka közben rá, mert nem volt jelentősége. A többnyelvűség előny volt, a hovatartozás a teljesítményt illető­en nem volt befolyásoló tényező. 42

Next

/
Thumbnails
Contents