Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1999. (Szombathely, 1999)

3. szám - Sill Ferenc: A püspöki kert

SUA FEREHTC A PÜSPÖKI KERT Az évszázad elején még úgy emlegették Szombathelyt, mint az ország egyik parkokkal ékes városát, „Nyugat-Magyarország királynőjét." Ha kissé elfogultnak érezzük is a kitüntető címet, az kétségtelen, hogy a millenniumi időktől kezdve nagy lelkesedéssel szépítette városát a szombathelyi polgárság, amely civil kezdeményezésként 1885-ben létrehozta a Szépítő Egyesületet. Jeles dendrológusok tevékenykedtek a városban és vonzáskörzetében: Ambrózy Migazzi István, Gayer Gyula, Saághy István. A Szépítő Egyesület faiskolát telepített és szinte ösztönözte a város felelőseit a parkosításra. Csodálatosan szép környezetet alakított lei a Jókai utcai Szent István parkban, zöldövezet vette körül a közeli laktanyát is. Szinte évről évre növekedett a város parkfelülete, kialakult a Városliget, az Ezredéves park, a Deák liget, a Császtói park, a Brenner park. Kedves, virágos szigetek díszítették a város utcáit, mint amilyen volt a Szily szobor környezetében is. A város meghívta Budapestről Hein János parképítő kertészt, és megbízta a parkok tervezésével, gondozásával.

1 Mindez a szépítő tevékenység nem volt teljesen új kezdeményezés. Eddigi ismereteink szerint elsőként Szily János püspök hívott Szombathelyre hivatásos, szakképzett kertészeket, akik az országban akkor már meglepő arányokban kibontakozott kertkultúrát Szombathelyen is meghonosították. A püspöki szeminárium épülete 1777-től 1780-ig készült. Ezzel párhuzamosan építeni kezdték a püspöki palotát, amely még nem épült fel egészen, amikor e két épület között 1780-tól Szily püspök egy szakszerűen megtervezett, a római kőmaradvány okkal, oszlop- és párkány kövekkel is hangulatossá tett díszkertet alakíttatott ki. Előbb 1780 őszén megbízást adott Batthyány József rohonci kertészének, hogy készítsen tervrajzokat a kert telepítéséhez. A kertész el is készítette a szabályos, négyzetes beosztású „nagyobb kert" vázlatát és a szeminárium mögött telepített, jobbára fákkal beültetett, sétáló utakkal behálózott kert tervét. Szily püspök ezzel bizonyíthatóan az évszázados és a 18. században különösen virágzó kert-hagyományt honosította meg Szombathelyen, palotája szomszédságában. A várkertek kialakításának középkori hagyománya volt országunkban. A török hódoltság évtizedei után újjáépülő várkastélyok, vagy egészen új alapokon épített barokk-copf kastélyok mellett e hagyomány alapján tervszerűen kialakított és szakszerűen gondozott kertek készültek. A magyar főurak szinte versengtek abban, hogy kastélyaik szomszédságában virágoskertek, faritkaságokkal gazdagított arborétumok és gyümölcsös kertek létesüljenek. 12