Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1999. (Szombathely, 1999)

2. szám - ADATTÁR - Csák Zsófia: Szombathely város díszpolgári oklevele 1926-ból. - „Díszpolgára vagyok ennek a városnak, apródja akarok lenni ennek a királynőnek" - Vass József dr. -

án Gyula - Fábiánné Biczó Ilona míívészházaspárt kérte fel. Az oklevelet - mely augusztus végére elkészült - eredetileg Budapestre kívánták küldeni, később a szeptemberben Vas megyében előadó körúton lévő miniszternek személyesen kívánták átnyújtani. Hamarosan ezt a döntést is módosították, s a díszpolgári oklevél átadásának időpontját november 11-re, Szent Márton napjára tűzték ki. E napon kettős ünnep keretében, ünnepélyes díszközgyűlésen avatták fel a kibővített városházát illetve nyújtották át Vass miniszternek, aki a vasi földről jutott el a miniszteri bársonyszékig, a díszpolgárságot szimbolizáló oklevelet. SZOMBATHELY KETTŐS ÜNNEPE Nyugat királynője kinőtte székházát. A város székháza, amelyben a képviselők generális gyűléseiket évszázadokon keresztül tartották s amely a főjegyző lakását is magában foglalta, 1838-ig a város főterén, az Erzsébet királyné utca 1. számú bérház

5 helyén állt. 1839-ben a Szily János utcában levő elemi iskola

6 céljaira szolgáló emeletes épületbe költözött át a város elöljárósága, ide tették át a tanácskozó termet, a városbíró, a főjegyző és a többi városi tisztviselő hivatalos helyiségeit s itt helyezték el a levéltárat is. Újabb iskolai osztály indítása miatt hamarosan szűknek bizonyult ez az épület is. Az önálló városháza felépítésének gondolata 1846 nyarán fogalmazódott meg. Első lépésként a város a Megye téren

7 9.000 pengőforintért megvásárolta az ún. Kitzlingstein féle házat (Kitzlingstein Imre szombathelyi polgártól). De a közbejött 1848/49-es események miatt csak 1865-ben született határozat az épület lebontásáról. A szombathelyi születésű Vojta Donát bécsi építész által benyújtott terv megvalósítását a város pénztelensége hiúsította meg. Ujabb évekig tartó kényszerű szünet után végre kimozdult holtpontjáról a székházépítés. Bárdossy István, Szombathely első polgármesterének egy a kőszínháznak is otthont adó városháza felépítésére tett javaslatát a közgyűlés 1877. december 29-én elfogadta. Hauszmann Alajos műegyetemi tanár terveit a képviselőtestület 1878. február 27-i közgyűlésén jóváhagyta. Az építkezés - az 1877-ben még 166 négyszögöllel megnövelt telken - július 9-én megkezdődött és 1 év alatt be is fejeződött. A székházavató ünnepélyes közgyűlésen, 1879. augusztus 23-án a város köszönete és elismerése jeléül Hauszmann Alajost díszpolgárainak sorába iktatta. Senki sem gondolta, hogy az új székház a város dinamikus fejlődésének köszönhetően másfél évtized múlva ismét szűknek bizonyul, s hivatalok (rendőrség, tiszti orvos, mérnöki hivatal és a levéltár is) kiköltöztetésére kényszerül. A kőszínházat, melynek színpadán Blaháné Márkus Emília, Jászai Mari, Ujházy Ede s Somló Sándor művészi játékát jutalmazhatta elismerő, lelkes tapssal Szombathely kultúrára fogékony s műértő közönsége, 1905ben helyszűke és tűzveszélyessége miatt bezárták. Az épület 1914-ben már csak a polgármesteri és az anyakönyvi hivatal intézményét tudta befogadni. A városháza kibővítését hosszú éveken át tervezgették. Hiába mondott le a város javára előbb Vasvármegye törvényhatósága (1909. szeptember 20-i közgyűlésén) majd a következő év elején (1910. január 31-én) a Vasvárme69