Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1999. (Szombathely, 1999)

2. szám - ADATTÁR - Tóth Péter: Tudománytörténeti mozaikok 6. - Kresznerics Ferenc hagyatéka -

TÓTH PÉTER TUDOMÁNYTÖRTÉNETI MOZAIKOK 6. - KRESZNERICS FERENC HAGYATÉKA A 18. század végének és a 19. század első felének magyar nyelvészeti irodalma minden túlzás nélkül a torzóban maradt életművekkel és a posztumusz kiadási'i kötetekkel is jellemezhető. Elég a legszembetűnőbb példákra hivatkozni. Verseghy Ferenc szótára a szerző halála után négy esztendővel, 1826ban került forgalomba.

1 Földi János 1790-ben írt nyelvtanának első fele 1912-ben, a poétikáról szóló második része 1962-ben látott napvilágot.

2 Révai Miklós latin nyelvű tüzetes magyar nyelvtanának harmadik kötetét Simonyi Zsigmond jelentette meg 1908-ban.

3 Éder Zoltánnak köszönhetjük, hogy az ugyancsak Révai-féle stilisztika 1973 óta könyv formában is olvasható.* A közelmúltban rendezték sajtó alá Kassai József szókönyvének utolsó kötetét.

5 Fábchich József szótári kísérletei a mai napig kéziratban maradtak.

0 Kresznerics Ferenc munkáinak egy része is ebbe a sorba illik: Pozsonyban írt grammatikája egyelőre kiadatlan; gondosan rendezett közmondásgyűjteménye szintén megjelentetésre vár.

7 Az egykori szombathelyi paptanár mégis szerencsésnek tekinthető, hiszen „gyökerésző" szótárának első kötete 1831-ben elhagyhatta a sajtót.

8 Az idős és betegeskedő literátor életének utolsó időszakát megszépíthette az a tudat, hogy fáradozása nem volt hiábavaló; megérte azt is, hogy a Magyar Tudós Társaság tiszteleti tagjává választották. Kresznerics szótáráról és a munka megjelenésének körülményeiről több alkalommal is szóltam már." Ezúttal a szerzővel és hagyatékával kapcsolatos dokumentumokból adok közre négyet. Elsőként az 1817-ben „Sághon"

10 megfogalmazott végrendeletét közlöm. Ennek bevezető része irodalmi értékű, hiteles vallomás. A népe körében élő, híveihez életében és halálában is hű plébános képe bontakozik ki belőle. Az értékeiről rendelkező literátor a rá mindig jellemző alapossággal és igazságérzettel szedte pontokba utolsó akaratát. A tételes jegyzékből képet kaphatunk a vidéki alsó papság anyagi helyzetéről, továbbá Kresznerics családi viszonyairól is. Az előbbi azért fontos, mivel a végrendelet szerzője nem örökölt számottevő vagyont; mindent a saját munkájával - a papi jövedelmén kívül tanítással - szerzett meg. A végrendelet mellett több magyar és latin nyelvű számla, árjegyzék, nyugta, illetve a plébánia leltára található. Ezeknek a feldolgozása az életmódkutatáshoz szolgálhatna értékes adató Ideal. Gróf Teleki József

11 a Magyar Tudós Társaság részére kívánta megvásárolni Kresznerics Ferenc hagyatékát. A megszerzett és felajánlott értékekről 51