Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1999. (Szombathely, 1999)
2. szám - ADATTÁR - Zágorhidi Czigány Balázs: A domonkos rend megtelepedése Vasváron. II. rész - Források és következtetések -
Pfeiffer meggyőzőnek találta azt a feltételezést, hogy a magyar domonkos őskrónikában a domonkosok első állomásaként említett Laurinum helynév a Iaurinum (Győr) név elírása, így Panlus Hungarus Bécs felől, Győrön át érkezett Magyarországra (Pfeiffer, 1913. 21-23. p. A forrás: Pfeiffer, 1913. 143-146. p.) Valószínűbb azonban, hogy a szerzetesek a kor kereskedelmi útvonalát követve Velencéből vagy szárazföldi úton Laibach-Pettau-MuraszombatVasvár útvonalon érkeztek Magyarországra, vagy a part mentén hajózva először Dalmáciába érkeztek, majd onnan szárazföldi úton tartottak Magyarország felé. Huszti Dénes: Olaszmagyar kereskedelmi kapcsolatok a középkorban. Bp. 1941. 98-100. p. (A Római Magyar Történelmi Intézet kiadványai) A Laurinum névvel jelölt település inkább ezen útvonalak egyikén kei-esendő, erre utal a krónikának azon kitétele is, hogy „egressi inde transienint in Pannoniam." Házi Jenő: Vas megyei középkori oklevelek. 3. közi. = Vasi Szemle (továbbiakban: VSZ) 1967. 3. sz. 443-444. p. 10. sz. Zágorhidi Czigátiy Balázs: Az Árpád-kori Vasvár topográfiája. = VSZ 1996. 3. sz. 393-395. p. A templomcím megváltoztatása a domonkosok esetében nem példa nélküli. Tudjuk pl., hogy a rend esztergomi kolostortemploma kezdetben Szent Katalinnak volt szentelve, később azonban - nyílván a tatárjárás utáni újjáépítés után - a Szent Márton titulust viselte. Györffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza. 2. köt. Bp. 1987. 269. p. Ismeretes az is, hogy a domonkosok sikertelen debreceni megtelepedési kísérletük során elfoglalták a Szent András-templomot, és titulusát Szűz Máriára változtatták. Fügedi: i. m. 78-79. p. Ferrari, Sigismundus: De rebus Hungaricae Provincae Sacri Ordinis Praedicatorum. Viennae, 1637. 518 p. (Nem határozza meg pontosan az épület funkcióját!) Magyar Országos Levéltár (továbbiakban: MOL) Térképtár S 70. Korabeli másodpéldánya a Szombathelyi Püspöki Levéltár Vasvár-Szombathelyi Székeskáptalan Magánlevéltárában (továbbiakban: SZPL VSZM), jelzetlen. Haris Andrea: A vasvári domonkos kolostor építés története. In: Koldulórendi építészet a középkori Magyarországon. Tanulmányok. Szerk. Haris Andrea. Bp. 1994. 228. p. 48. jegyzet. Kloczowski, Jerzy: Dominikámé Polscy na Slansku wXHI-XTV. wieku. Lublin, 1956. 47-48. p. Lásd a 10. jegyzetet. Érdekes módon az eddigi kutatás ezt az adatot nem használta fel, a kolostor első említését még későbbre tették (1270). Pfeiffer Miklós: A domonkos rend magyar zárdáinak vázlatos története. Kassa, 1917. 40. p. 31 Pfeiffer, 1913. 44. p. Urkundenbuch des Burgenlandes und der angrenzenden Gebiete der Komi täte Wieselburg, Ödenburg und Eisenburg. 2. Bd. Die Urkunden von 1271 bis 1301. Bearb. Inntraut LindeckPozza. Graz-Köln, 1965. (továbbiakban: ÜB 2. Bd.) 319. p. 458. sz. (Publikationen des Instituts für Österreichische Geschichtsforschung. Siebente Reihe.) Az átirat alapján közli az oklevél szövegét, amely kisebb részletekben eltér az eredetitől. Az eredeti alapján közli: Hazai Okmánytár (továbbiakban: HO) 4. köt. Kiadják Nagy Imre etal. Győr, 1867. 94-95. p. 69. sz. Az eredeti oklevél: SZPL VSZM Fasc. I. nr. 9. Az oklevél és a pecsét adatainak ellenőrzését ezúton is köszönöm dr. Kiss Mária levéltárosnak. 34 UB 2. Bd. 319-320. p. 459. sz. 35 HO 8. köt. Szerk. Nagy Imre. Bp. 1891. 430-431. p. 358. sz. Kiadatlan oklevél: MOL Diplomatikai Levéltár 36.646. 49