Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1999. (Szombathely, 1999)

1. szám - HORVÁTH BOLDIZSÁR EMLÉKEZETE - Tilcsik György: Egy csizmadiamester karrierje a reformkori Szombathelyen

majd pedig tagja volt annak a hat személynek, akik az 1843. augusztus 22én lezajlott árverésen, végül 3.261 pft-ért szerezték meg ugyanezt.

53 Miután Horváth ekkor már a városi házipénztár kezelője volt, ő maga nem vett részt a licitálásban, ám az annak nyomán készült szerződéseken már szerepelt a kézjegye.

54 Amikor pedig az 1844. augusztus 27-ei árverés - amelyen Grünwald Sámuel izraelita 1.000 pft-ért nyerte el a gubacsszedési jogot - végét jelző dobolást követően Grünwald megnevezte bérlőtársait, kijelentette, hogy Rosenberger Miksa és Grünsperger Eduárd mellett „... Horváth Jósef beltanácsos úrnak Jósef fiát kivánnya maga köztársaságában venni ...".

D5 Miután a kérésnek a városi tanácsülés helyt adott, a szerződést három társa mellett ifj. Horváth József írta alá,

56 aki ezzel apja helyébe és nyomdokaiba lépett. Egy néhány évvel későbbi levélből tudjuk, hogy apa és fia a gubacs mellett gabonakereskedelemmel is foglalkozott.

57 Ennek méreteiről, kiterjedéséről és irányáról sajnos nincsenek közelebbi adataink. Az 1843 augusztusában elnyert jog alapján szedett gubacsok Bécsben történő értékesítése, pontosabban annak Bécsbe való szállítása kapcsán, 1844 nyarán Horváthnak igencsak meggyűlt a baja nemes Kajtár Pál nemescsói fuvarossal, akit Horváth a gubacs elszállítására fogadott fel, és aki pert indított ellene. A vita amiatt robban ki, hogy - miután a Szombathelyen három szekérre felpakolt 90 mázsa gubacsból 30 mázsa, azaz 1 szekérnyi a császárvárosba való érkezéskor vizes és rossz minőségű volt, ráadásul az egyik szekérről 1 mázsa gubacs is hiányzott még. Ezért Horváth nem volt hajlandó a teljes fuvarbért kifizetni, egészen pontosan levonta belőle az őt ért kár összegét.

58 Az 1844 júliusában lefolytatott per - amelynek során végül a városi tanács Horváthnak adott igazat - érdekessége volt, hogy a városi belső tanácsost saját fia, Horváth Boldizsár képviselte,

09 aki a Győri Királyi Jogakadémia elvégzése után visszatért szülővárosába,

60 és az 1843. május 1-én megtartott megyei közgyűlésen kihirdették ügyvédi diplomáját.

61 Néhány nappal korábban, egészen pontosan április 22-én szombathelyi polgár lett,

62 majd a Szombathely város két nappal később, azaz 1843. április 24-ei közgyűlése külső tanácsossá

63 és mezei rendőrkapitánnyá

64 választotta az alig 21 éves ügyvédet, aid utóbbi hivatalt két éven át, egészen 1845 áprilisáig viselte, és aki - amint azt többek között Degré Alajos visszaemlékezései is megőrizték - országgyűlési ifjúként részt vett az 1843/1844. évi pozsonyi diétán.

65 Az 1840-es évek elejétől - a korábbi időszaktól merőben eltérően - a Horváth József által évente elkészített és beterjesztett városi házipénztári számadásokban a városi számvevői hivatal mind több igazítanivalót talált. így például az 1839/1840. évi és az 1841/1842. évi számadásban 19-19,

66 az következő éviben és az azt követőben 18-18,

67 míg az 1844/1845. éviben nem kevesebb, mint 60 hibát és pontatlanságot kifogásolt a számvevői hivatal,

68 és a legutóbbi esetben a városi tanács egy egész ülését ennek volt kénytelen szentelni,

69 sőt a módosított számadás hitelesítését csak egy későbbi tanácsülésen végezhették el.

70 11