Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1999. (Szombathely, 1999)

2. szám - Kalocsai Péter: Az államilag szervezett közhasználatú autóközlekedés kezdetei Vas megyében 1949 és 1957 között

kilométerórák azért mutattak többet, mert a kisebb kerekek miatt a tengely többet forgott. 5 '* A Vasmegye 1953. július 16-i száma már arról tudósított, hogy „a jelzett hibákat felszámolták és most már minden taxi a megengedett díjszabás szerint közlekedik". 54 A 71. SZ. ZALAEGERSZEGI (1953-1954) ÉS A 61. SZ. GYŐRI (1955-1957) AKÖV SZOMBATHELYI FŐNÖKSÉGE 1953. október l-jétől a KPM VT. Gépjárműközlekedési Főosztályát Autóköz­lekedési Főigazgatósággá szervezték át. A közhasználatú autóközlekedés köz­ponti irányításának decentralizálására pedig regionális feladatkörrel 9 Autóközle­kedési Igazgatóságot hoztak létre (1. Budapest, 2. Pécs, 3. Miskolc, 4. Székesfe­hérvár, 5. Szolnok, 6. Győr, 7. Zalaegerszeg, 8. Békéscsaba, 9. Debrecen). Az AKTG-ok a területükön működő közúti közlekedési vállalatok működését irányí­tották, felügyelték, ellenőrizték. 55 Vas és Zala megye a 7. Autóközlekedési Igaz­gatóság Zalaegerszeg fennhatósága alá került. Ezen AKlG-ot nem sokkal megala­kulása után, 1953. december l-jén Keszthelyre helyezték át. 56 A szombathelyi MAVAUT és TEFU főnökség, valamint a VITAX kirendeltség a Zalaegerszegi Teherautófuvarozási Vállalat szervezetébe épült be 1953. október l-jén. 57 A zalaegerszegi vállalathoz csatolást követően a megyei tanács közlekedé­si osztálya megvizsgálta a Vas megyei közhasználatú közúti személyszállítás helyzetét. A vizsgálat eredményeként megállapították, hogy szükséges volna számos települést a helyközi autóbusz-hálózatba bekapcsolni, főleg azokat, amelyekbe korábban már volt autóbuszjárat. 58 Az alapellátás hiányosságát jól mutatja az a tény, hogy például ekkor a körmendi járás területén egyáltalán nem volt közhasználatú autóbusz-közlekedés. 59 A helyijáratok esetében a ko­rábbi problémák - zsúfoltság, kevés jármű stb. - továbbra is fennálltak. A vo­nalhálózat bővítését, a már említett szombathelyi és kőszegi tervek megvaló­sítását, most is indokoltnak tartották. íi0 A taxik száma a vizsgálatkor 25 db volt Vas megyében, közülük 17 db Szombathelyen, a többi 8 a járásokban, il­letve azok székhelyén teljesített szolgálatot. Általában 4-5 db kocsi állt javí­tás alatt. A taxik számát a megyében felmerülő utazási igényekhez viszonyít­va kevésnek találták. Ekkor a gyárak, üzemek vezetőit a hivatalos utakra ­vállalati személygépkocsik hiányában - taxival szállították. Az e célból lekö­tött taxik miatt, gyakran csak minimális kocsi maradt a lakosság szolgálatá­ra. 61 A megye közhasználatú személyszállításának javítása érdekében 6 db autó­busz és 15 db taxi forgalomba állítását tartotta szükségesnek a közlekedési osztály. 02 E fejlesztésekre azonban ekkor még nem kerülhetett sor. Az Autóközlekedési Főigazgatóság utasítására 1954. január l-jén átszer­vezték a Zalaegerszegi Teherautó fuvarozási Vállalatot 71. sz. Autóközlekedé­si Vállalattá (AKÖV), ugyanezen a napon a MAVAUT és a TEFU szombathe­lyi főnökségei, valamint a VITAX helyi kirendeltsége egyesült. Megalakult a Zalaegerszegi 71. sz. AKÖV Szombathelyi Főnöksége. m (A teherfuvarozás profilú vállalatok 2. számjegye 1-től 5-ig, a döntően személyszállításúaké pe­dig 6-tól 9-ig terjedt.) 64 Az átszervezés koncepciója az volt, hogy vegyes pro­11

Next

/
Thumbnails
Contents