Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1999. (Szombathely, 1999)

1. szám - HORVÁTH BOLDIZSÁR EMLÉKEZETE - Tilcsik György: Egy csizmadiamester karrierje a reformkori Szombathelyen

a városi erdők azévi gubacsszedési jogát. 29 Vélhetően Horváth már ezen, el­ső alkalommal megtalálta számítását a gubacsszedés árendálásában, hiszen ezt követően szinte folyamatosan, és egyre komolyabb méretekben foglalko­zott ezzel, pontosabban és helyesebben a gubacs eladásával. így 1833-ban Saly Boldizsárral és Ertl Ferenccel közösen vették - szintén licitáción el­nyerve a jogot - 10.600 vft-ért bérbe a városi erdők gubacsszedési jogát. 30 Áttételes adatok állnak csak rendelkezése arra vonatkozóan, hogy a gu­bacsot Horváth ezidőtájt hol értékesítette. Egy 1834 nyarán lezajlott vita ar­ra enged következtetni, hogy csizmadiánk többek között bécsi zsidó kereske­dőkkel is kapcsolatban állt. 31 Közben - és erről az 1828. évi országos adóösszeírás tudósít - Horváth folytatta tanult mesterségét is, sőt a konskripció felvételekor egy legénye is volt. Ugyancsak az 1828. évi országos összeírásból, pontosabban annak a rektifikáció során, 1832-ben készült változatából tudjuk, hogy 3 szobából, 2 konyhából, 1 kamrából, 1 pincéből és 1 istállóból álló házából 2 szobát és 1 konyhát bérbe adott. 3a Időközben Horváthot - aki kötelezőnek mondható módon még 1824 áp­rilisa és 1825 áprilisa között teljesítette a városi hadnagy tisztségét 33 ­1831. április 25-én a városi külső tanács tagjává választották. 34 Ezt az idő­pontot tekinthetjük Horváth József közhivatali pályafutása első állomásá­nak, amelynek következő jelentős eseménye az volt, hogy - miközben 1842. április 23-ig folyamatosan külső tanácsos volt, pontosabban az esedékes tisztújításokon mindig ismételten megerősítették e tisztségben 35 - 1837 áp­rilisában, a lemondott László János helyébe a városi házipénztár kezelőjévé is megválasztották, 36 mely feladat ellátásáért rendszeres évi fizetést kapott. 37 Ettől kezdődően Horváth József a városi közgyűlések és tanácsülések szin­te állandó résztvevője volt, hiszen az általa betöltött hivatal jellege ezt alapvető­en szükségessé tette. Munkája során kénytelen-kelletlen megismerkedett a me­zővárosi pénzügyigazgatás és az ahhoz tartozó feladatrendszer minden elemé­vel, és ezzel kapcsolatos teendői vélhetően ideje számottevő részét lekötötték. Nyilván kiegyensúlyozott gazdasági körülményei szolgáltatták a megfele­lő anyagi hátteret ahhoz, hogy Horváth mindkét fia, Boldizsár és József - előbbi 1831 és 1837, utóbbi 1835 és 1840 között - a jó hírű Szombathelyi Premontrei Gimnáziumban tanulhattak, mindketten - különösen Boldizsár ­igen jó eredménnyel. 38 Horváth gyermekei közül Boldizsár még nem volt 17, Anna alig múlt 15 éves, József pedig nem érte el a 14-et, amikor édesany­juk, Rába Julianna 54. életévében, 1838. augusztus 8-án elhunyt. 39 Rába Julianna végrendelete valójában első férje végrendeletében foglaltakat örökí­tette tovább ill. azt egészítette ki. A testamentum a városi polgári kórháznak és a ferences kolostornak 100-100, a városi szegényeknek 20 vft-ot hagyo­mányozott, míg a korábban Kalina Ferencet és harmadik feleségét illető ingó és ingatlan vagyontárgyak Horváth József tulajdonába kerültek. 40 Rába Juli­anna három gyermekére pedig ha majd szárnyokra kelendenek, akkori bútorozásra ... " 41 több, mint 100 darab különféle arany és ezüstpénzt vala­9

Next

/
Thumbnails
Contents