Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1998. (Szombathely, 1998)

1. szám - ADATTÁR - Rétfalvi Gábor: Adalékok a szombathelyi premontrei gimnázium tanári könyvtára történetéhez

RÉTFALVI GÁBOR ADALÉKOK A SZOMBATHELYI PREMONTREI GIMNÁZIUM TANÁRI KÖNYVTÁRA TÖRTÉNETÉHEZ A dualizmus idején az országos folyamatokhoz hasonlóan Szombathelyen is robbanásszerű változások zajlottak le. Ennek jelei magától értetődően a gazdasági életben is, a kultúra területén is megfigyelhetők. E fél évszázad alatt Szombathely a Dunántúl egyik legjelentősebb iskolavárosává vált. Az iskolák közül kiemelkedett a premontrei rend gimnáziuma, melynek tanári kara komoly szerepet töltött be a város kulturális életében. A líceum jogutódjaként 1850-ben alakult főgirnnázium az épülettel, felszereléssel és a tanári karral együtt a hagyományait, szellemiségét is örökölte elődjétől. A tradíciók ösztönözték arra a premontrei tanárokat, hogy a közvetlen oktató, nevelő tevékenységükön kívül cselekvően vegyenek részt a város kulturális életében. A tanári kar széleskörű működése színteréül elsősorban a különféle egyletek kínálkoztak. Az egyesületi élet rendezvényei, előadások, viták, felolvasások nyújtottak teret, lehetőséget és keretet, hogy tevékenységüket kifejthessék. A tantestületnek az iskola falain túli munkássága nem merült ki előadások tartásában: neves tanáregyéniségeinek köszönhetően Szombathely a természettudományi kutatás egyik jelentős vidéki központjává vált. Nem véletlen tehát, hogy 1880 augusztusában Szombathelyen tartótták a Magyar orvosok és természetvizsgálók 21. nagygyűlését. A gimnáziumban folyó tudományos mwikálkodásnak „kézzel fogható", a szakirodalomban testet öltő eredményei is voltak. Talán a legismertebb Kunc Adolf és Kárpáti Kelemen közös, Szombathelyről szóló monográfiája. Az átlag 15-17 tagot számláló tantestület az említetteken kívüli tagjai is közöltek cikkeket, tanulmányokat álcár a helyi lapokban, vagy legnikább az iskola értesítőiben. Ezek az írások mind igényes, színvonalas, a kor szellemének megfelelően megírt munkák voltak. A gimnáziumi tanárok tudományos tevékenységének fontosságát műidig szem előtt tartotta a loűtuszniinisztérium. Ezt tükrözik a gimnáziumi tantervekhez fűzött utasítások is. Az 1880-ban és 1903-ban ki72