Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1998. (Szombathely, 1998)

1. szám - ADATTÁR - Tóth Péter: Tudománytörténeti mozaikok 5. A vasi népnyelv egykori „kutatói"

Mint látni fogjuk, néhány dicsérő szót követően kifogást emelt az értekezés logikája ellen, megkérdőjelezte a szerző elfogulatlanságát, és külön is szóvá tette Zakál nyelvszemléletét. Ez utóbbi bírálathoz nyilván a nyelvújításra és a „Szómives Uijonczok"-ra vonatkozó korholó megjegyzései adtak alapot. Az Akadémia kézirattárában őrzött kéziratot betűhíven közlöm. Tekintetes társaság! Alúlirtnak e' folyó 1834i Jun. 5én tartott heti ülésből bírálat végett hozzája küldött illy czimű kézirat fölött: őrségnek leírása, véleménye a' következő: A'leirás annak egész terjedelmét tekintve, nagy szorgalomra, és mindennemű ide tartozó tárgyat helyesen kiszemelő figyelemre mutat: de az Írónak tolla tisztaság, és kellemes tömöttség nélkül, melly a' türelem-fogyasztó ismételéseket kizárná, szűkölködik. Tizenöt év óta, mikoron e' munka készült, őrség is több változásokon ment keresztül, és magyar olvasóink is tisztább nyelvhez szoktak; - és ha a' munkát a' szebb korszellemnek kellőbb kellemei nem fűszerezik, silánysága miatt szinte: mint a' legjobb illatú, de külső báj nélkül szűkös rózsa, ha bár tán a' belső érték nagy volna is, ócsároltatik. Az egész leiratnak három külön részeire nézve pedig: az elsőben nincs logikai rendszer, melly szerint az általányosakról a' különösekre, ezekről az egyszerűekre - és viszontag, általmenni illik. A' másod részben: Őrség' történetei mélyebb vizsgálatra méltánylandók. A' harmadik részben: minden őrségi szokások helyesen festetnek: de a' vallást-érintve, az író a' historikusban megkívánt részrehajlatlanságtól távozik, és ez által magát az előbb mondottakra nézve enellenmondásba keveri. - Leginkább ajánlaná e' kéziratot az őrségi nyelvszokásnak hív előadása: a' mit azomban az Írónak oda függesztett észrevételei igen eltarkítanak. Elfogadható tehát e' munka csak úgy leszen: ha az író az egésznek bővebb áttekintése mellett Őrség' történeteit mélyebben fölkutatni, rendszeresebb, és tisztább, tömöttebb tollal élni, a' nyelvszokást előadva, az abból húzható következményeket olvasóira bízni nem terheltetik. A' mi által hontársinak hálájára fáradalmaiért méltán számolhatna, a' társaságnak czélát pedig szépen előmozdítaná. Rába Szent Mihály lOik Jul 834 Nagy János 6 A bírálatban javasolt átdolgozásra nem kerülhetett sor. Zakál művét a kritikus megjegyzések miatt nem adták ki a reformkorban; az Akadémia azonban mégis felhasználta az általa feljegyzett nyelvjárási kifejezéseket. A Magyar Tájszótár előszavában az adatgyűjtők között említik: „Az őrségiek és göcseiek köztt lévők kiírattak Zakál Györgynek az Őrségről készült kéziratából, mellyet a társaságnak e czélra, Horváth Zsigmond lev. tag tudósítása szerint az érdemes iró általengedett." 68