Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1998. (Szombathely, 1998)

4. szám - VITA - Négyesi Lajos: Válasz Dénes Józsefnek, avagy hitelesek-e a vedúták?

sőszölnökön keresztül vezetett. A fenti tények miatt nem tartom elfogadhatónak azt a feltételezést, hogy a Szolnoki malomnál ábrázolt falu a mai Farkasdifalvával (Neumarkt an der Raab) lenne azonos. Ottendorf egyértelműen a Radkersburgi út átkelőjéhez helyezi, a helyesen ábrázolt Badafalvától (Weichselbaum) keletre. Ottendorf alapján csak azt tudom megismételni, hogy az ábrázolt falu a csata idején létezhetett, majd elpusztult. A terepen nem találtam nyomait, de korábbi településnyomokat sem. Mivel a jelenlegi Neumarkttal való azonossága nekem is eszembe jutott, itt is végeztem terepbejárást. Jelenleg a falu, a Rába jobb partján fekszik. Az ábrázolásnak megfelelően van egy átkelő és malom is. Azonban annak, hogy a falu egy része az ábrázolásnak megfelelően valaha is a Rába bal partján is létezett volna, nem találtam nyomát. Egyébként a falunál ábrázolt eseményt, ti. az, hogy Sporck generális átkelt és megtámadta a török málhát, a Theatrum is ezen a helyen (ti. a szolnoki malomnál) ábrázolja (Ottendorf: 71. sz., Theatrum: 92. sz.). Az említett falut azonban nem, pedig a lapon szerepelnie kellene. A Theatrum Szentgotthárdon kívül csak egyetlen települést ábrázol, (q.-val) jelölve egy leégett falut, melyet Windischoffhák nevez. Részemről továbbra is fenntartom azt a véleményemet, hogy Ottendorf egy létező falut ábrázolt a pontos helyén. Az igazat megvallva, amikor arról olvastam Georg Wagner könyvében, hogy Ottendorf metszete a csata után néhány nappal készült és azt a császári sereg parancsnokai ellenőrizték, úgy éreztem, hogy felesleges a hitelesség további vizsgálata. Mégis folytattam a munkát, mivel akkor még nem ismertem Ottendorf álláspontjának helyét és ennek meghatározását fontosnak tartottam a csataképszerű hitelesség bizonyításához. így azután rendkívüli volt az érzés, amit a hely megtalálásakor éreztem 1994-ben. Ott álltam, ahol Ottendorf 880 évvel azelőtt. Kezemben a vedúta, mely olyan megdöbbentő hűséggel ábrázolta a tájat, mintha most készült volna. Az erdő vonalát megszakító völgybevágás, ahol le lehetett látni az ütegre, az előtérben húzódó egykori Fürstenfeldi út, akár nem évszázadokkal korábban készült volna. Az írásom 5. sz. mellékleteként megjelent panoráma kép mindezt nem tudja visszaadni. Ki kell menni a terepre! A Theatrum előképe nem valósághű, csak kompilláció, melynek forrása a Montecuccoli jelentés előképe és az erdő vonalvezetésénél talán Ottendorf, de erősen torzítva. Köszönöm Dénes Józsefnek, hogy nem csak felhívta a figyelmem Csorba Csaba tanulmányára, hanem rendelkezésemre is bocsátotta. Csorba elsősorban a várábrázolások liitelességét vonja tanulmányában -jogosan — kétségbe, de az egyáltalán nem vitatható, hogy vannak hiteles várábrázolások is. Mi helyzet a csataképekkel? Csali Dénes Józsefet tudom idézni: „Nagyon fontos, hogy minél több terepi vizsgálatra kerüljön sor a különböző korok csataterein." Igen! A témával foglalkozóknak végre fel kellene állni az íróasztal mellől, és ki kellene menni a terepre. E nélkül csak „gittrágás" az egész. 80