Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1998. (Szombathely, 1998)

4. szám - ADATTÁR - Welker Árpád: A baltavári ügy. Egy pályakezdő antiszemita politikus - Istóczy Győző - kulcsélménye

pert indítottak Istóczy ellen. Ez a per Istóczyt anyagilag és erkölcsileg egyaránt tönkre­tette volna. Hogy a támadást kivédje, csalási bűnpert indított az árverésen apja nevét jogosulatlanul használó zsidó ellen. Most nemcsak a szombathelyi, hanem az egész Vas és Zala vármegyék zsidósága összefogott Istóczy ellen, hamis tanúvallomások egymást érték, úgyhogy 1874-ben az alsó bíróságok ítéletükben a zsidót a csalás vádja alól fel­mentették és az árverés megsenrmisítésével ellőátlott hatvanezer forintnyi kárukért a vagyo­ni felelősséget Istóczyra hárították. Végül is a Kúria ítélete mentette meg Istóczyt a teljes anyagi és erkölcsi megsemmisüléstől. A Kúria csalás bűntettében bűnösnek mondotta lei a hamisan árverező zsidót és az okozott károkat teljes egészében rá hárította." Már ha kritikának nem tekintjük, hogy Kubinszky a Bosnyáknál szereplő „megsemmi­sítette" kifejezést műveltetőre javította, hiszen az árverést nyilván a királyi kúria sem­misítette meg. 14 Bosnyák Zoltán 1905. január 2-án született Budapesten. 1927-ben tanári diplomát szerzett, majd polgári iskolában tanított. Különböző antiszemita írásokat publikált már a harmincas években. A nyilas hatalomátvétel után a Harc című lapot szerkesztet­te, megszervezte, majd vezette az ún. Zsidókutató Intézetet. Vezető szerepe volt a ma­gyarországi zsidóság kiirtásának megtervezésében. 1944-ben Ausztriába távozott, 1951-ben adtait ki Magyarországnak, s a rákövetkező évben, október 4-én végezték ki. Vö. Kutrucz Gizella: Válogatott közügyeim. Bp. 1990. 21-26. p. Ld. 12. jegyzet. - Az említett sajtóperben a 12 Röpirat szerkesztőjeként vállalta a fele­lősséget az egyik szerző, Szemnecz Emil helyett, aki katonatisztként rangját veszélyez­tette volna a perben. Az 1883 júniusában kezdődő tárgyalássorozat végén Istóczyt fel­mentették. Ld. Kubinszky: i.m. 153-154. p. Istóczy Győző sajtópöre. = PN 1883. júl. 1. melleidet 17 VaML Tel. Hiv. ir. iktatókönyv 6822/1870. sz. bejegyzés. ifi' 8538/869. Árverési hirdetmény. = Vasmegyei Lapok (továbbiakban: VL) 1870. jan. 2. 4. p.; jan. 9. 4. p.; jan. 16. 4. p. Az 1870. febr. 21-én megkísérelt első árverés a vevők hiánya miatt nem volt foganato­sítható, így azt 1870. márc. 21-ére tűzték ki. Árverési hirdetmény. = VL 1870. márc. 6. 4. p.; márc. 13. 4. p. A feltételezhetően eredménytelen árverés miatt első határidőül 1870. jún. 20-át ill. szükség esetén júl. 20-át hirdették meg. 2800/870. szhoz. Árverési hirdetmény. = VL 1870. ápr. 24.4. p.; máj. 1. 4. p.; máj. 8. 4. p. 19 VaML Tel. Hiv. ir. XXXVI. 7104/1870. 20 VaML Tel. Hiv. ir. XXXVI. 7104/1870. A név több változatban is megjelenik, maga Martonfalvi beadványában i-vel írta. Ld. 7311/1870. 21 VaML Tel. Hiv. ir. XXXVI. 7104/1870. A kiiendelt törvényszéki bíró éppen Istóczy volt. Ld. 7291/1870. 22 VaML Tel. Hiv. ir. XXXVI. 7104/1870. Ld. 7311/1870. 23 VaML Tel. Hiv. ir. XXXVI. 7104/1870. Ld. 7201/1870. 24 VaML Tel. Hiv. ir. XXXVI. 7291/1870, 7419/1870. 25 A semmisségi panaszokról az 1868. évi LTV te., azaz a Polgári törvénykezési rendtar­tás 297. §-a intézkedik. Dyen eset nem szerepel a törvényben felsorolt semmisségi okok között, de a semmitőszék gyakorlatában bármiféle alaki hiba semmisség alapját 63

Next

/
Thumbnails
Contents