Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1998. (Szombathely, 1998)

4. szám - ADATTÁR - Welker Árpád: A baltavári ügy. Egy pályakezdő antiszemita politikus - Istóczy Győző - kulcsélménye

A továbbiakban az ügy különböző szereplői - érdekeiknek megfelelően - az előzőekhez hasonló beadványokat fogalmaztak. így Martonfalvi jogai védelmében újabb semmiségi panasszal élt, zalabéri Horváthék tiltakoztak a zárgondnokság ellen, a hitelezők pedig kérvényezték a termés elárverezését."*' 1871. január 12-én kelt határozatában a Királyi Kúria „mint semmitőszék" megsemmisíti az árverést, s az új árverést 1871. március 13-ára írják ki." Megjegyzendő, hogy Istóczy az árverési jegyzőkönyvet meglehetősen későn, augusztus 6-án terjesztette be. 7201/870. szám alatt egy Istóczytól származó nyilatkozatot is iktattak, ami a semmisségi panaszra vonatkozott. Sajnos sem ez a dokumentum, sem az árverési jegyzőkönyv nincs ma már meg a megyei levéltárban. Pedig mindkét irat közelebb vihetne minket annak feltárásához, mi is történt valójában az árverésen. Ez a leglényegesebb mozzanata az ügynek. Istóczy nyilatkozata nyilván fényt deríthetne arra a problémára, hogyan lehetséges, hogy az árverést minden további nélkül megsemmisítették, valamint nyilván arra is utahia, vajon volt-e Istóczynak személyes szerepe az ügynek ebben a fordulatában. Istóczy ugyanis azt állította említett sajtóperének tárgyalásán, hogy egy megyebeli ügyvéd valótlan dolgokat mondott jegyzőkönyvbe, amelynek alapján az árverés aztán megsemmisíthető volt, s ez az ügyvéd ezen nyilatkozatát a bűnper során visszavonta. Megmagyarázhatatlan viszont ezek után, hogy a bnóság nem használta fel ezt az egyébként perdöntő bizonyítékot. Egy ilyen vallomás, amely megkérdőjelezte volna a megsemmisítés jogosságát, kétségtelenné tette volna Martonfalviék bűnösségét. Valószínű megoldása az ellentmondásnak, hogy ez a vallomás létezett, és visszavonása is tényszerű, jelentősége azonban lényegesen kisebb. Az elsőfokú bíróság döntésének indoklásában említést tesz egy bizonyos Nóvák Jánosról, aki vallomását visszavonta, de a bizonyítás szempontjából ennek külön jelentősége nincsen." Istóczy - mint szavaiból kitűnik - tanúja volt ennek a vallomástételnek. Talán az élmény személyessége tüntette fel később az eseményt számára a valósnál nagyobb jelentőségűnek. Az újonnan megtartott árverésen Stern Lipót 331.110 ft-ért jutott hozzá az uradalomhoz, azaz 44.890 ft-tal alacsonyabb áron, mmt ahogyan egy fél évvel korábban Martonfalvi Sándor azt megvehette vohia. AZ ISTÓCZY ELLENI ÁLLÍTÓLAGOS POLGÁRI PER KÉRDÉSE Innentől kezdve az események menete némiképp homályos. Bosnyák nyomán műiden leírás megegyezik abban, hogy a hitelezők Istóczy ellen polgári pert indítottak,

29 ennek azonban nincs nyoma a Vas Megyei Levéltárban. Nyomonkövethetok ellenben az Istóczy válaszhúzásaként jelzett, Martonfalvi Lajos ellen megindított büntetőper egyes mozzanatai a törvénykezési iktató48