Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1998. (Szombathely, 1998)

4. szám - ADATTÁR - Welker Árpád: A baltavári ügy. Egy pályakezdő antiszemita politikus - Istóczy Győző - kulcsélménye

A továbbiakban az ügy különböző szereplői - érdekeiknek megfelelő­en - az előzőekhez hasonló beadványokat fogalmaztak. így Martonfalvi jogai védelmében újabb semmiségi panasszal élt, zalabéri Horváthék til­takoztak a zárgondnokság ellen, a hitelezők pedig kérvényezték a termés elárverezését."*' 1871. január 12-én kelt határozatában a Királyi Kúria „mint semmitőszék" megsemmisíti az árverést, s az új árverést 1871. március 13-ára írják ki." Megjegyzendő, hogy Istóczy az árverési jegyzőkönyvet meglehetősen későn, augusztus 6-án terjesztette be. 7201/870. szám alatt egy Istóczy­tól származó nyilatkozatot is iktattak, ami a semmisségi panaszra vonat­kozott. Sajnos sem ez a dokumentum, sem az árverési jegyzőkönyv nincs ma már meg a megyei levéltárban. Pedig mindkét irat közelebb vihetne minket annak feltárásához, mi is történt valójában az árverésen. Ez a leg­lényegesebb mozzanata az ügynek. Istóczy nyilatkozata nyilván fényt de­ríthetne arra a problémára, hogyan lehetséges, hogy az árverést minden további nélkül megsemmisítették, valamint nyilván arra is utahia, vajon volt-e Istóczynak személyes szerepe az ügynek ebben a fordulatában. Istóczy ugyanis azt állította említett sajtóperének tárgyalásán, hogy egy megyebeli ügyvéd valótlan dolgokat mondott jegyzőkönyvbe, amely­nek alapján az árverés aztán megsemmisíthető volt, s ez az ügyvéd ezen nyilatkozatát a bűnper során visszavonta. Megmagyarázhatatlan viszont ezek után, hogy a bnóság nem használta fel ezt az egyébként perdöntő bizonyítékot. Egy ilyen vallomás, amely megkérdőjelezte volna a meg­semmisítés jogosságát, kétségtelenné tette volna Martonfalviék bűnös­ségét. Valószínű megoldása az ellentmondásnak, hogy ez a vallomás lé­tezett, és visszavonása is tényszerű, jelentősége azonban lényegesen ki­sebb. Az elsőfokú bíróság döntésének indoklásában említést tesz egy bi­zonyos Nóvák Jánosról, aki vallomását visszavonta, de a bizonyítás szem­pontjából ennek külön jelentősége nincsen." Istóczy - mint szavaiból kitűnik - tanúja volt ennek a vallomástételnek. Talán az élmény szemé­lyessége tüntette fel később az eseményt számára a valósnál nagyobb je­lentőségűnek. Az újonnan megtartott árverésen Stern Lipót 331.110 ft-ért jutott hozzá az uradalomhoz, azaz 44.890 ft-tal alacsonyabb áron, mmt ahogyan egy fél évvel korábban Martonfalvi Sándor azt megvehette vohia. AZ ISTÓCZY ELLENI ÁLLÍTÓLAGOS POLGÁRI PER KÉRDÉSE Innentől kezdve az események menete némiképp homályos. Bosnyák nyo­mán műiden leírás megegyezik abban, hogy a hitelezők Istóczy ellen pol­gári pert indítottak, 29 ennek azonban nincs nyoma a Vas Megyei Levéltárban. Nyomonkövethetok ellenben az Istóczy válaszhúzásaként jelzett, Martonfalvi Lajos ellen megindított büntetőper egyes mozzanatai a törvénykezési iktató­48

Next

/
Thumbnails
Contents