Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1998. (Szombathely, 1998)

4. szám - ADATTÁR - Dominkovits Péter: Vas megyei vonatkozású 16. századi magyar nyelvű iratok kisebb családi levéltárakból. II. rész - A Tulok család levéltára -

DOMESKOVrrS PÉTER VAS MEGYEI VONATKOZÁSÚ 16. SZÁZADI MAGYAR NYELVŰ IRATOK KISEBB CSALÁDI LEVÉLTÁRAKBÓL. II. RÉSZ - A TULOK CSALÁD LEVÉLTÁRA Mind a megyei, mind az országos családtörténeti kézikönyvek a pósfalvi Tulok családot Vas megye egyik ősi nemesi famíliájaként jelzik. Ugyanakkor a család története szórványos adatolások mellett máig is feltáratlan. Szilárd, viszonylag pontos leszármazási tábla a feltártság jelen szintjén valójában nem állítható össze. Pedig a Tulok família példája általánosan a feudális magyar nemességet is jól jellemzi; a kiterjedt család különböző ágai a 17. és 18. század során kitűnően reprezentálják a magyar nemesség szélsőséges vagyoni, pozícionális különbségeit, hisz közöttük egyaránt megtalálható bárói rangot nyert személy, s kurialista is. Vas vármegye 1549. évi porta összeírása szerint Tulok Gergely a megye birtokos nemesei közé tartozott; Zsédenyben 6,5 jobbágyportával, 3 házas zsellérrel rendelkezett. Ugyanakkor a Keszölcén élő Tulok György, János és Pál személyenként 1/4 jobbágytelkeket bírtak. Több mint egy generációval később, 1595-ben Tulok Gergely csömötei birtoka mellett felesége, az örökösök nélkül elhalt Kemény Zsuzsanna révén Besfalván és Szentkirályon is birtokos volt." A Tulok család kiterjedtségét az adott időszak egy fölöttébb jelentős forrásbázisa, a vármegyei jegyzőkönyvek publikált regesztái is jól illusztrálják. A szomszédos Győr megyében 1583-ban Tulok Lajosra 50 d-os országgyűlési költséget vetettek ki. Ez az összeg megegyezett a téti és mérgesi Poky, illetve az asszonyfalvi Ostffy családra, a vármegye és a nyugatdunántúli térség két birtokos famíliájára kivetett összeggel. Tulok Lajos leszármazottai; Ferenc és Miklós a 17. század elején Csikvánd és Szemere falvakban, továbbá Ács Lovaz és Vas pusztákban bírtak e törvényhatóságban fekvőjószágokat. A Tulok család levéltárában található két 16. századi magyar nyelvű irat egyike egy kezeslevél, amelyben Nádasdy Kristóf és felesége, devecseri Ohoron Margit dakopatyi jobbágyáért, Kovács Jakabért a szomszédos Rábabogyoszló 8 nemese vállalt kezességet. A másik datálatlan irat egy vagyonosztály tervezet. Az osztályos felek, a kiállítók megnevezése nélkül fennmaradt irat minden bizonnyal Nádasdy Kristóf örökösei egymás 32