Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1998. (Szombathely, 1998)

3. szám - ADATTÁR - Balogh Péter: Szombathely anno ... 1904

A város korszerű működtetéséhez természetesen ekkor már hozzátartozott az energiaellátás megoldása és fokozatos fejlesztése. Ezt szolgálta az 1873-ban meginduló gázgyártás a Légszeszgyár utcában, amely elsősorban az utcai közvilágítást látta el a belvárosban. Az elektromos energiát a város Ikervárról, a Rába folyóra telepített erőműtől kapta. Az elosztás a Kossutli Lajos utcai „villamos centráléban" történt. A termelt áramot részben világításra, részben a vasút, a gyárak és ipartelepek erőátvitelére, motorok és szivattyúk meghajtására használták fel. A centrale 1895-1896-ban épült ki. A Kossuth Lajos utcában volt az 1895-ben épült kétemeletes irodaház, amelyet Rauscher Miksa tervezett, míg a műhelyek hátul a Hosszú utcára néztek. A gazdasági élet fontos tényezői voltak a pénzintézetek, amelyekből több is tevékenykedett a városban. Ezek a következők voltak: a Vasmegyei Takarékpénztár a Kőszegi utca elején, a Szombathelyi Általános Takarékpénztár az Erzsébet királyné utcában (ezt Rauscher Miksa tervezte 1903 körül), a Szombathelyi Takarékpénztár a Horváth Boldizsár téren (tervezte Brenner (V.) János az 1882-ben), valamint a Szombathely Városi Takarékpénztár a Belsikátorban. Érdekes, hogy a Szily János utca végén, az akkori számozás szerint a Faludi Ferenc utca 10. sz. alatti osztrák-magyar bankot a térkép nem nevezi meg, pedig a Hauszmann Alajos által tervezett épületben 1890 óta működött az intézmény. Ahhoz, hogy a gazdaság megfelelő munkaerőket kapjon, a képzés sem maradhatott el, így Szombathelyt oktatási és nevelési intézményei révén akár iskolavárosnak is nevezhetnénk a századfordulón. Két óvodával rendelkezett, a régebbi az Óvoda utca végén épült a múlt század közepén. A második a Nádasdy utcában építés alatt állt. Volt több elemi iskolája, így az I. kerületi elemi a Szent Márton utcában, a II. kerületi a Széchenyi téren, a III. kerületi az Árvaház utcában, római katolikus elemi iskola a Hollán Ernő utcában, izraelita elemi iskola a Torna utcában, polgári leányiskola a Széchenyi téren, polgári fiúiskola a Torna utcában (tervezte Brenner (V.) János 1887-ben), kereskedelmi iskola ugyancsak a Torna utcában, valamint ugyanitt épült 1871-ben a városi tornacsarnok. Jelentős iskola volt a premontrei rend gimnáziuma a Berzsenyi Dániel utcában, amely gazdag könyvtárral és szertárakkal büszkélkedhetett. Építésének éve 1894 volt, tervét Rauscher Miksa készítette eklektikus stílusban. Az oktatást szolgálta még a papi szeminárium a székesegyház mellett, amit még Szily János püspök építtetett 1777-1780-ban, valamint a Magyar Királyi Bábaképző, amely a Gyár utca elején épült 18951896-ban és az egészségügyet volt hivatva szolgálni. Itt kell még megemlíteni két olyan intézményt, amely a nevelést segítette, létesítésük a polgári erények városi jelenlétét is tanúsította. Az egyik a Vasvármegye Arvaháza az azonos nevű utcában, amelyet 1878-ban tervezett Franz Gráber 64