Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1998. (Szombathely, 1998)

3. szám - ADATTÁR - Balogh Péter: Szombathely anno ... 1904

A 85 x 63 cm-es, többszínnyomást! térképet 1:3.600 méretarányban tervezték, bal felső sarkában a város címere látható. A térképen jól kirajzolódnak a város utcái és terei, a beépítettség, a zöldterületek és a telekosztások. A fontosabb középületeket sárga színnel nyomták és felirattal látta el a tervezője. A térkép kiadására a város történetének egy fontos korszakhatárán került sor. A századforduló ugyanis a város újkori fejlődésének legdinamikusabb időszaka. 1904-ben ugyan már vége Éhen Gyula polgármesterségének (1895-1902), mialatt megtörténtek a legfontosabb beruházások, amelyek az ország jelentős városává emelték Szombathelyt, s a mai város alapját is képezik. Ezek nagyobb része a térképen nem látható, mert részben földalatti közművek: mint víz, csatorna, gáz-, elektromos kábelhálózat, továbbá utcaburkolatok. Ami jól nyomon követhető, az az 1897-ben létesített „városi villamosvasút", amely a vasútállomás felvételi épületétől a Kálvária utca végéig haladt, lényegében keletnyugati irányban szelve át a várost néhány nehéz kanyar közbeiktatásával. Kitűnik a térképről, hogy a villamosnak a Kiskar utcánál egy leágazása van a Kereszt utca felé, amely a „villamos centrale "-ba vezet, ugyanis itt volt egy 220 m -es kocsiszín és műhely 6 kocsira. A Kálvária utca végén ekkor még nem épült meg a remiz, csak 1915-ben. Ugyancsak az újabb létesítmények közé tartoztak a parkok, amelyek a polgári lét és a társadalmi élet fontos szmterei. A város nyugati oldalán alakították ki a Szent István parkot 1898-ban a Középhegy alatt, amelyet Éhen Gyula polgármester földvásárlásai tettek lehetővé. A parkot árnyas sétautak tagolják, északi végén egy szökőkúttal, felette a Kioszk épületével, a dombtetőn pedig a víztoronnyal találkozhatott a sétáló. A park déli végén volt egy fából készült villamos váró, valamint a zenepavilon, amelyet Trümmer József ácsmester készített az 1903-as szombathelyi iparkiállításra, és tőle vette meg a város 1904-ben, s helyezte el a parkban. Mindkét építmény foltja látszik a térképen, de írás nincs mellettük. A Szent István park északi végétől jobbra az Ezredéves parkot létesítették 1897-ben, a honfoglalás emlékére. Ez sétahely és játszótér is volt egyben. Ugyancsak a századfordulón, 1902-ben alakították ki a Széli Kálmán utcában a Deák-ligetet, amelyben ma a Múzeum épülete található. Itt állították fel 1901-ben Horváth Boldizsárnak a szobrát, aki Szombathely szülötteként igazságügyi miniszter és képviselő volt, sokat tett mind a városért, mind pedig az ország jogrendszerének fejlődéséért. A korszakot, s benne Szombathely polgárosodását és gazdasági fejlődését jelentős közintézmények és középületek képviselik, amelyeket sárga színnel és felirattal jeleznek a térképen. Mindenek előtt a vasutat kell kiemelni, mint a város legfontosabb gazdasági tényezőjét. A térkép jobb oldalán látható a kiterjedésében is jelentős pályaudvar, az 1900-ban emelt felvételi épülettel, 60