Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1998. (Szombathely, 1998)

1. szám - ADATTÁR - Ilon Gábor: Kelta kori erődítéstípusok Górban

iLOiV GÁBOR KELTA KORI ERŐDÍTÉSTÍPUSOK GÓRBAN* 1988-1993 között víztározó építését megelőzendő folytattunk leletmentést a góri Kápolnadonibon. A teljes feltárás ezért csak a domb északi részére terjedt ki (1. sz. ábra). A megkutatott területet mára már elhordták, a földet víztározó gátjába építették be. A Repce folyót a domb aljából távolabbi, új mederbe terelték. Az eredetileg kb. 4 helctáros, részben bolygatatlan dombnak kb. a negyedét vizsgáltuk át. A domb ma is meglévő, déli részén r. k. templom és funkcionáló temető található. A feltáráson az alábbi korszakok települési- és temetkezési jelenségeivel találkoztunk: 1. Az újkőkori (neolitikum, i. e. 5. évezred) dunántúli vonaldíszes kerámia kultúrája települési maradványai. 2. A bronzkorból a késő bronzkori urnamezős kultúra emlékanyaga a legjelentősebb. Figyelemre méltóak e korszak már közölt öntőformái illetve töredékei, valamint a bronzművesség és öntőformakészítés (I) egyéb tárgyi emlékei. Fémművesműhelyt, házrészleteket tártunk fel. Jónéhány gödörben emberi maradványoltat találtunk. 3. A kora vaskori településből szinte annak csak tárgyi anyaga vált ismertté. A feltárás révén jól ismerjük e két utóbbi korszak klímáját, természetes- és kultúr növényzetét. 4. A dombon megtelepedtek a kelták. Erődítésrendszerük megismerése mellett sikerült egy teljes fazekas kemencét és néhány más objektumukat is feltárnunk. 5. A római korban talán egy kisebb megfigyelőhely lehetett a dombon, ahogy arra a gyérszámú emlékanyag utal. Ekkor, vagy a népvándorlás (korai germán?) korban egy nőt temettek el magányosan. 6. Az Árpád-korban egy kis favár állt a domb peremén, de a késő középkorban is lakott a hely. A tanulmány előadásként elhangzott 1997. április 29-én Veszprémben. Megjelenik angol nyelven 1998-ban a 31. Nemzetközi Archaeometriai Konferenciára, a magyar kutatást reprezentáló kiadványban. 24