Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1998. (Szombathely, 1998)

2. szám - IN MEMORIAM - Benczik Gyula: A honismereti mozgalom sodrában. - Hajba Sándor (1922-1998)-

IN MEMÓRIÁM A HONISMERETI MOZGALOM SODRÁBAN - HAJBA SÁNDOR (1922-1998) Döröskén született, abban a hegyháti faluban, melynek színes népi hitvilágáról Mozsolits Amália mostanában megjelent könyvecskéjében is olvashatunk. A válságban vergődő régi paraszti világ a harmincas években még szinte érintetlenül megőrizte a múlt rengeteg emlékét. A hatgyermekes családban a színes mesék, anekdoták, hiedelmek megragadták a fogékony, érdeklő gyermek képzeletét. „Ezeken nevelődtem" - mondogatta később. A férfikor kezdetére a háború nyomta rá a bélyegét. Előbb katonaként szolgált a Muravidéken, majd Nyugat-Ukrajnában. Itt esett fogságba, három évet töltött orosz hadifogságban. Hazatérve előbb érettségizett, majd az Apáczai Csere János Pedagógiai Főiskolán orosz, a Pécsi Tanárképző főiskolán pedig magyar szakos tanári oklevelet szerzett. Olaszfán kezdett tanítani, családot is ott alapított. 1962-től kezdve élete elválaszthatatlanul egy másik közeli faluhoz kötődött. Egervölgy, ahová a fiatal tanító beköltözött, látszatra semmiben nem különbözött a többi falutól. Néhány apró dolog azonban már az első időkben felkeltette érdeklődését. Az osztályteremben mindjárt furcsa hangzású családnevekkel találkozott: Pángort, Poldáf, Lájgep és hasonlók. A gyerekek beszédében is furcsa akcentus érződött. Mikor Vas megye földrajzi neveinek összegyűjtése a hatvanas években elkezdődött - a kevés számú értelmes, maradandót létrehozó kampányok egyike az utókor szemében -, Hajba Sándor kivételesen nehéz helyzetben volt Egervölgyön. A faluban a Vas megyében ritkának számító, eltérő eredethagyományt és idegenül hangzó dűlőneveket kellett feljegyeznie a Vas megye földrajzi nevei kötet számára, kidolgozott szempontok alapján. Munka közben mindig új kérdések adódtak: ha német telepesek alapították Egervölgyet, mikor történt pontosan, kik voltak az első telepesek, ' ifi 84