Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1998. (Szombathely, 1998)

2. szám - ADATTÁR - Söptei Imre: A kőszegi nemezgyártás története 1950-ig

nem, ha már végképp nem tudtak dolgozni, akkor kaptak egy „injekciót egy pár ezer kiló formájában". A felügyeleti szerv megdicsérte a vállalatot, mert „ilyen kis költséggel ilyen nagy vállalatot" vezetni még nem láttak. Az Üzemi Bizottság is elégedett volt az igazgatósággal és a szociális intézkedésekkel. Ugyanakkor ettől az évtől önállóságukat korlátozták: az importot és az exportot is a Külforgalmi Vállalat intézte, az addigi exportüzleteket át kellett adni nekik. Pedig ezekben az években jelentős svéd és osztrák megrendeléseik voltak. 1948-ban államosították a magyarországi gyárak és üzemek zömét, de ez a többségében külföldi tulajdonú vállalatokat még nem érintette. Ugy tűnik a külföldi tulajdonosok mégsem bíztak annyira a jövőben, mert a részvényeket a MNB engedélyével, cserére hivatkozva Svájcba vitték, és többszöri felszólításra sem adták vissza. Sőt az 1948 végén tartott közgyűlésen csalt a svájci bank letétjegyzékét mutatták be a 85.000 db részvényről.

67 AZ ÁLLAMOSÍTÁS, 1949-1950. 1948-ban a nyereség túlhaladta a 3,5 milliót, amelyet csakúgy mint az előző évit átvitték a következő évre. 1949 szeptemberéig újabb több mint 2,5 millióval gyarapították ezt az összeget. A cég vagyona ingatlanokban 1.136.427 Ft, berendezésekben 4.639.425 Ft volt.

69 A nyereség felvételére azonban nem kerülhetett sor, mert októberben a kormány 3.500/1949. sz. rendelete alapján a kömiyűipari miniszter vállalatvezetőt nevezett ki, Téry Rudolf személyében. Azzal, hogy a vállalatvezető cégjegyzési jogának bejegyzésével párhuzamosan az addig jogosultakat törölték, az államosítás gyakorlatilag megtörtént.

70 November során ugyan még két személy: Flesch Andor cégvezető és Forgács László igazgató is kapott jegyzési jogot, de ez inkább annak a helyzetnek a felismerése volt, hogy csak egy személy jegyzése megbénítja a vállalatot. 1 A következő évben befejezték az államosítást. A 8230/1948. sz. kormányrendelet 3. §-a értelmében kiadott 90/6/1950. sz. népgazdasági tanácsi határozat szerint az Első Magyar Nemez-, Posztó- és Fezgyár Részvénytársaságot megszüntették, és „mindennemű posztó és nem szövési úton készült gyapjúáru előállítása céljából" Kőszegi Nemez és Posztógyár Nemzeti Vállalattá alakították át korlátlan felelősséggel. JEGYZETEK Sándor Vilmos: A nagyipari fejlődés Magyarországon, 1867-1900. Bp. 1954. 509. p. *" Sándor: i. m. 445-446. p. Lajtaújfalu, 1888. Első Magyar Jutafonógyár Rt. (osztrák); Pozsony, 1889. Első Magyar Vitorlavászon-, Len- és Jutagyár (cseh); Zsolna posztógyár 80