Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1998. (Szombathely, 1998)

2. szám - ADATTÁR - Söptei Imre: A kőszegi nemezgyártás története 1950-ig

csökkent, egészen 1932-ig. Mindössze 70 munkás maradt munkában. Az új fővárosi irodát viszont továbbra is fenntartották, bízva a jövőben. A válság azonban nem csak a vállalatot érte el, hanem az országot is. A kormány a pénzügyi csődöt elkerülendő 1931-ben a Nemzeti Bankon keresztül korlátozta a valutaforgalmat. Ez a nyersanyag beszerzést lehetetlenné tette Kőszegen. Ezért 1931 decemberében több mint két hétre be kellett zárni az E. gyárat is. A kilátástalan helyzet miatt, minden munkást elbocsátottak. Nemsokára azonban sikerült megegyezni és 28-tól újra termelhettek.

1 Ez nagyon fontos volt a cég vezetésének, mert a vállalat tulajdonosait sem hagyta érintetlenül a krach. A két nagy befektető közül a Creditanstalt megszűnt, a MÁH pedig csak 40 millió pengős állami segítséggel élte túl a nehéz éveket. ° Ekkor tényleg csak olyan cég maradhatott meg, amely nyereséget tudott termelni, viszont az ilyenekre égető szükség is volt. Annyira, hogy azokba érdemes volt újabb tőkét is fektetni. A KILÁBALÁS IDŐSZAKA, 1932-1939. Nem a részvénytársaság hibája volt az 1931 végén történt eset, ezt mutatja, hogy a következő két év már a válságból való kilábalás kezdete volt. Addig is szállítottak több európai országba, Dél-Amerikába és Indiába termékeikből, de 1933-ban újabb exportálható cikkel akarták bővíteni a termelést. Nyáron azzal a kérelemmel fordultait a városhoz, hogy az új termékük a beret (v. berets, kötött sapka, amelyet Pullmann márkanévvel hoztak forgalomba) gyártásához szükséges bővítéshez 20.000 P. értékű építőanyaggal nyújtsanak segítséget. Ettől a vállalkozástól a meglevő 160-on túl 30-40 új munkahelyet reméltek. A város sem volt jó helyzetben, így csak erkölcsinek felfogható támogatást tudtak adni 2.400 P. értékben. Az új termék gyártásához az épületekre és gépekre több mint 200.000 P-t költöttek és 82 új munkást vettek fel.

41 A beruházásoknak ezzel még nem volt vége, mert a következő években farkasolót, 2 új gyapjúraktárt, gyapjúmosót, karbonizálót is építettek. Az új termék gyártása mellett hadiipari megrendelések megszerzésére is tettek lépéseket. A várostól hatósági ajánlást kértek a Hadügyminisztérium felé. Szeptember elején a minisztérium a városi hatóságon keresztül már rendelt is. Az árut a hónap végével szállította a cég. Arról nincs adatunk, hogy nagyobb tételről volt-e szó, vagy csak kipróbálás céljából vásároltak, de a termék elnyerhette a megrendelők tetszését, mert 1934 nyarától újra megindult a termelés a Posztógyári részlegben is. Ebben az évben átalakították a vezetőséget. Az új elnök Szurday Róbert (Bp.), alelnökök lovag Gomperz Fülöp és Zucker Ernő (Bécs) lettek. 74