Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1998. (Szombathely, 1998)

1. szám - MŰHELY - M. Kozár Mária: Történész-költő-igazgató. - Beszélgetés Göncz Lászlóval -

Melyik történeti korszakot dolgozta fel? A tanulmány Lendvának és környékének történetét mutatja be a letelepedéstol az Osztrák-Magyar Monarchia széteséséig, a trianoni békeszerződésig. A letelepedéstől a Rákóczi felkelésig tartó időszak szakirodalma igen szerény, az utóbbi évszázad, illetve 150 év viszont nagyon felületesen feldolgozott. Könyvemben a legfontosabb eseményeket emeltem ki, ezzel mintegy szerettem volna felhívni a kutatók figyelmét a tanulmányozás és publikálás fontosságára. A Trianont követő időszakról írom doktori disszertációmat, s remélem az is megjelenhet könyv formájában. Miért nem két nyelven jelent meg a könyv ? Könyvemet két nyelven szerettem volna kiadni, de ehhez sajnos nem volt anyagi fedezete se intézetünknek, se más helyi szervezetnek. Az állami költségvetésből kapott pénzt pedig kizárólag magyar nyelvű kiadványokra fordíthatjuk. Remélem, hogy a szlovén változat kiadására is találunk a jövőben anyagi forrásokat. A szintén tavaly megjelent első önálló verses kötete is sokoldalú egyéniségét tükrözi: a történelem, a nemzeti közösség sorsa iránti érdeklődését. Mióta ír verseket? Már korán foglalkoztatott a versírás, de csalt a kilencvenes évek elejétől jelent meg egy-egy próbálkozásom. Az önálló kötetben helytörténeti ihletésű a legenda nyomán írt Hadik Mihály, az identitás keresés hatására keletkezett a Nemzet foszlány ok és Szonettfoszlányok cildus. A helytörténet, honismeret, identitás kérdéseire keresett választ részben a Lendva című versben sikerült megtalálnom, s egyetlen mondattal így fejezhetném ki: „vállalnunk kell az együttlétet,/ha boldogulni akarunk." 17