Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1998. (Szombathely, 1998)

2. szám - ADATTÁR - Bajzik Zsolt: A szombathelyi izraelita temető története

les volt a területet megváltani, azzal a kikötéssel, hogy a használatra átengedett részen sírok nem voltak nyithatók.

33 1915-ben a Szentegylet ismét építési engedélyt kért, hogy kertészlakot készíttessenek, ugyanakkor egy másik kérvénnyel kocsiszín létesítésére kértek engedélyt a Temető utca vonalában, melyet Weisz Oszkár építőmester készített el. Újabb évek telnek el, míg 1925-ben rendbehozatták a temető kapuját a Müller és Weiss-féle céggel.

35 Még egy jelentősebb építési munka történt 1931-ben, mikor a temető délnyugati részén - a volt szőkeföldi utca felől - egy 53,45 m és egy 21,20 m hosszú szakaszon készítettek el egy 2 m magas kerítést.

36 Szombathely városának fejlődése szükségessé tette, hogy úgy a köztemető, mint a zsidó temető határait tovább nem növelhették. Ezért a város megszerzett egy 25 kh nagyságú területet, ahová a háborúban elesett több száz hősi halottat a régi temetőből exhumálták és az új temetőbe temették el. A Chevra vezetősége arra törekedett, hogy egy 6.000 négyszögölnyi területet kapjanak a várostól és erről meg is állapodtak, hogy önköltségi áron a város átengedi azt nekik. De végül is ez nem valósult meg. A zsidótemetőről és környékéről 1941-ben Szombathely város műszaki hivatala készített egy rendkívül részletes, l:1000-es méretarányú helyszínrajzot. Ezen jól látható, hogy a város körbenőtte ekkorra már a temetőt és egyben lehetetlenné is tette a további terjeszkedést. Ismét a városi közgyűlés elé került a zsidó temető ügye. Oka ennek az volt, hogy a belügyminiszter már korábban felszólította a város polgármesterét, hogy a köztemetőt zárják be, mert egészségügyi szempontból - tekintettel arra, hogy a házak már egészen a temető mellett épültek - nem volt fenntartható ez az állapot. Az új köztemető megnyitásával kapcsolatban tárgyalások folytak a izraelita hitközség vezetőivel is annak helyéről. Azonban ezek a tárgyalások nem vezettek eredményre, mert mint kiderült, a városi képviselőtestület még 1930-ban hozott egy határozatot, amelyben kimondták, hogy a zsidó temetőt akkor sem kell bezárni, ha a keresztény temetőt bezárják. A zsidó temető bezárására csak akkor kerül sor, ha már egészen betellett, úgy, hogy egyetlen sírhely sem lesz. A közgyűlés 1941 novemberében ezt a régi határozatát hatályon kívül helyezte és kimondta, hogy abban az időpontban, amikor a keresztény temetőt bezárták, be kellett zárni ezt a temetőt is. Az indoklásban pedig az szerepelt, hogy a keresztény temető beszüntetését is a körülépítés miatt rendelték el. Ezzel együtt tehát a zsidó temetőt is be kell zárni, amikor az új köztemető megnyílt.

89 Négy utca fogja ekkor már körbe: a Szőkeföldi, a Kinizsi, a Nádor és a Bercsényi utca, mely utóbbit 1932ben keresztelték át Temető utcáról és ez a név maradt meg a Joskar Ola-i lakótelep építéséig, amikor visszakapta az előbbi nevét. 60