Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1998. (Szombathely, 1998)
2. szám - ADATTÁR - Bajzik Zsolt: A szombathelyi izraelita temető története
készítésével. A sajtóban is több közlemény foglalkozott a temető megnagyobbításának problematikájával, mely szerint a hitközség 1898-ban folyamodott temetőjének a Práter felé való ldbővítésére. A város 1900-ban tárgyalta a kisajátítási jog kérdését, de a városi tisztiorvos és az egészségügyi bizottság véleménye alapján a városi tanács a kisajátítás ellen foglalt állást. Végül is a temető bővítéssel kapcsolatos vitára 1903-ban került sor, melynek során igencsak eltérő vélemények hangzottak el a képviselőtestület ülésén. Dunst János tanácsnok ismertette a belügyminiszter leiratát, mely szerint „a szándékolt kisajátítás csak akkor érhető el, ha a kisajátítandó részt a város köztemetőnek mondja ki." A tanács véleménye is az volt, hogy a városnak jövőben helyrehozhatatlan kára származnék abból, ha a kérdéses ingatlant kivonják majd a település további fejlődéséből. Viola Ödön szerint a temető kibővítése sem közegészség, sem közrend szempontjából akadályba nem ütközik. Szerinte nem volt helyes a tanácsnak az a felfogása, hogy 100 vagy 150 év múlva itt egy új városrész alakulhat ki. Pick Vilmos hozzászólása szerint azok a viszonyok, amelyek nehezítették az izraelita temető kibővítését fennálltak a szentmártoni köztemetőre is, amely ugyanebben a központban fekszik. Ezért méltányossági és a célszerűségi szempontokat figyelembe véve - míg a szentmártoni köztemető betelik - kisebb terület biztosításával kibővíthetőnek tartotta az izraelita temetőt. Más képviselők egy nagy központi temető létrehozására tettek javaslatot, de volt aki az egész ügy napirendről levételét kérte. Végül is a döntést elhalasztották és a képviselőtestület utasította a városi tanácsot, hogy egy új központi köztemető létesítésére terjesszenek elő javaslatot. 30 Ilyen előzmények után, ha nem is a tervezett mértékben, de mégis sikerült 1904-ben 603 négyszögöl területtel gyarapítani az izraelita temetőt. A bővítési oldalon megint új temetőkerítést kellett építeniük, melyre 1905-ben kérték meg az engedélyt. x A következő évek viszonylag nyugodtan teltek és nem folyt jelentősebb munka a temetkezési helyen. 1912-ben a kongresszusi izraelita temetőben dr. Viola Ödön egylet elnök átalakítási munkákra kért engedélyt a városi tanácstól. A temetőőr részére óhajtottak lakást építeni, kiegészítve a régi épületet. Az új rész egy szoba, konyha és kamra helyiségből állt, mely csatlakozott a korábban meglévő ravatalozó épülethez. 2 Még ebben az évben a városi mérnöki hivatal elkészítette a Temető utca szabályozási tervét s ennek kapcsán fordult a Szentegylet a képviselőtestülethez, hogy a temető előtt lévő 14,8 négyszögöl városi közterületet ingyenes használatra átadják. A területet átengedték mindaddig, amíg az utcát a megállapított szabályozási vonalban a temetőtől délre meg nem hosszabbították. Ebben az esetben a temető tulajdonosa köte59