Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1998. (Szombathely, 1998)

2. szám - ADATTÁR - Bariska István: Az első magyarországi urbárium - 1451

400 forint feletti részét. Meglehet az ún. Garai (1441-ig), majd az azt követő Pálóczi-Országh korszakban (1441-1445) ezt be is lehetett tartatni. A város kereskedelmi forgalma, majd osztrák megszállása, végül zálogba adása azonban inkább a soproni és pozsonyi gyakorlatot sejteti, ahol nem szorult ki a bécsi dénár alapú forint használata. Ennek egy egységére egyébként 240 dénárt lehetett számolni, de a pénzromlás rohamosan rontotta ezt az arányt. Messze vezetne természetesen annak elemzése, hogy ebben az esetben ún. számítási vagy álforintot kell-e érteni.

7 Ezúttal nem is ez a lényeg. Sokkal inkább az, hogy lássuk, milyen körültekintő módon kell a forrásadatokat feltárni. Az adott szűkös keretek nem engedik persze azt sem, hogy részleteiben feltárjuk a regáléjövedelmek közt felsorolt sóvám egy szekér után járó 1 Kiefel mennyiségét (1 Kiefel = 12,5 font = 7 kg). Vagy, hogy megvizsgáljuk a földesúri szolgáltatások között felsorolt 1200 magyar vödör (Emer, Eimer < vödör) és a robotszolgáltatáshoz rendelt Dreiling fogalmát (kb. 24 akó).

9 Két fogalmat azonban mégis tisztázni szeretnénk. Az ún. „Gericht" (pallosjog) megváltásának és a Szent György-napi adó fogalmát. Az első esetében arról van szó, hogy az tu-adalom kénytelen volt átengedni Kőszegnek az úriszéken hozott ítéletek esetében is a pallosjog gyakorlását a városnak. Ez a roppant hosszú és bonyolult jogtörténeti illetékességi vita több, mint száz éves konfliktushoz vezetett. A Szent György-napi adó valójában korábbi szolgáltatások és haszonvételek pénzbeli megváltására szolgált, amely pl. 1540-ben 39 tallért tett ki és amelyben aztán Jurisics Miklós mint földesúr 11 tallérért a várbeli bormérés városi megváltását is lehetővé tette. ÖSSZEFOGLALVA Az első, magyarországi urbáriumnak első oldala Kőszegre - tehát nem az uradalom községeire - vonatkozó adatai egyértelműen utalnak egy fontos történeti tényre. Arra nevezetesen, hogy a 15. század derekán a III. Frigyes által kisajátított nyugat-magyarországi jövedelmek közül itt Vas megyében nemcsak a földesúri és (mező)városi, hanem a királyi (regálé-) jövedelmek is az osztrák zálogbirtokos kezére kerültek. Nyilván az osztrák birtokadminisztráció érdeme, hogy ilyen összefüggésben ez a kőszegi Szent Orbán-napi összeírás (urbárium) említi magyarországi helységre vonatkozóan először Szent Orbán pápát, a szőlőskertek és földművelők védőszentjét.

1

" Ilyenformán néprajzi-adótörténeti szempontból is unikum ez az urbárium. De helytörténeti szempontból is, hiszen ilyen korai átfogó elemzést nem is ismerünk a 15. századból a két említett uradalomra. Nem ismerünk a városra vonatkozóan sem. 39