Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1998. (Szombathely, 1998)

2. szám - MŰHELY - Feiszt György: „A tehetség, személyiség és a bizalom varázsában ..." - Beszélgetés Bariska Istvánnal -

kérdőjeleivel, mint jómagam. Mégis hálás vagyok Gál Józsefnek, a Szemle akkori szerkesztőjének. Az ő erős kívánsága nélkül a cikk talán meg sem jelent volna. Egyébként Gál József egyszerre tudta a bizalmat a szerzőben és tárgyában növelni. Rendkívül fontos szerkesztői erények ezek. Ma már tudom, hogy ez a szándék hosszan érlelődött bennem. Ám most találkozott a nyilvánosságra hozatal lehetőségével és a „harmadik halállal" szembeni félelemmel. Apámat féltettem én is ettől, s vele persze önmagamat is. Mennyire voltak meghatározók a családi tradíciók ? Amikor az ember rendezi viszonyát őseihez, szabadabb lesz. Főleg választásaiban. Apai ágon egy gyöngyösi (Heves megye) ízig-vérig magyar, szegényparaszti család hagyományait örököltük. Anyai rokonaim Fraknóváraljáról (Forchtenau, ma Burgenland) származnak. Ezen a Lueff-ágon, az „egykor volt birodalom", az Osztrák-Magyar Monarchia hadserege egyik tábornokát tisztelhettük nagyapánkban. Életfelfogása csak közvetetten szűrődött át hozzánk gyerekekhez, mert a korán félárva édesanyánk a soproni tiszti leánynevelőbe került. Nagyszeben és Kolozsvár után Sopronba. Neid még adósa vagyok. Irigylem is Szabó Magdát, hogy olyan gyönyörű emléket tudott állítani édesanyjának a „Régimódi történet"-ben. Hovatovább egy harmadik család befolyása is alapvető maradt. Két legnagyobb testvérem korán meghalt édesanyja pesti családjáé. Ez a Mayer-família az akkor nagy rangot jelentő állami főtisztviselői tradíciókat közvetítette. Egyik rokonom, Mayer Gyula levéltárosként hihetetlen értékű kéziratokat örökített át apámnak. Többek között Kölcseytől, Petőfitől, Aranytól, Vajdától, sőt Jókaitól rajzot is, Barabás Miklóstól pedig képeket. Mindezt egy eszmélő gyerek alig tudja feldolgozni. Töredékek maradtak bennem innen is, onnan is. Kiváltképpen, hog)'- a történelmi Magyarország tragédiája, a „Csonka-Magyarország" csapdahelyzete, a „szocialista Magyarország" szovjet modellje mindent, de mindent egymásra hányt. Mi maradt mindebből meg ? Mit lehetett átmenteni ? A következmény afféle értékzűrzavar lett. Ezért a hithez és a kultúrához való ragaszkodás döntően felértékelődött a családban. Az erős katolikus nevelés volt az egyik közös nevező a három családban. Es természetesen a polgári életforma, ahová az első generációs értelmiségi apám magát felküzdötte, és ahol a félárvaságra került anyám végül megállapodott. Innen van, hogy szüleink mindenekelőtt diplomát akartak mind az öt gyerek kezébe adni: ez legalább a polgári életforma valamilyen utánzatát ígérte. Ebben a folyamatban kellett nekem is választani. Nem azért döntöttem a tanári pálya, azon belül pedig irodalom és a nyelv mellett, mintha 23