Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1998. (Szombathely, 1998)

2. szám - MŰHELY - Zsámboki Nóra: Életünk-könyvek. - Egy rendhagyó szombathelyi könykiadóról-

Közel egy időben jelent meg egy távoli kis nép hagyományaival és iro­dalmával összefüggő- két kötet. Miért éppen a grúz történelemre és iro­dalomra esett a választás? Az Életünk szerkesztőségének és személy szerint magamnak is rendkí­vül szoros kapcsolata alakult ki a 70-es évek elején az évezredek értéke­it őrző, felfedező grúz értelmiségiekkel, annak egyik folyóirat szerkesz­tőségével, a Mnatobi-val. A kölcsönös látogatások bepillantást engedtek a két nép évezredes történelmébe, s mivel grúz költők alkotásainak be­mutatásával ez a folyóiratban is kifejezésre jutott, úgy döntöttünk, hogy a magyar szellemi életben, a könj^vkiadásban is nyilvánosságot adunk ezeknek a különleges értékeknek. A kölcsönös együttműködésünkből született meg a Bibliotheca Georgiáim I.-II. kötet, „Az életadó oszlop" és a „Rtveli - A mai grúz irodalom antológiája" cúnmel. Már ebben az időben - a rendszerváltozás időszakában - ennél még na­gyobb és még érdekesebb kiadói tervek körvonalazódtak. Mire irányul­tak ezek konkrétan? Talán a ltiadói tevékenységünk legnagyobb vállalásai fogalmazódtak meg ekkor, hisz a magyar szellemtörténetnek és irodalomnak két olyan ki­magasló egyénisége is van (volt), akik a cenzúra idején nem válhattak széles körben ismertté. Óriási szellemi hagyatékuk, gondolati mondani­valójuk késztetett berniünket arra, hogy a hiányt pótoljuk. Kapcsolataink révén jutottunk közel Hamvas Béla életművéhez, a tőle publikált soro­zattal váltunk igazából ismertté a magyar könyvkiadásban, A Idadói ter­vek lassan életmű-bemutató profillá bővültek, hisz a kulturális-művésze­ti missziónk egy újabb nagy egyéniség, a régóta emigrációban élő Határ Győző személyiségét, sajátos gondolkodását, írói karaltterét tárta a ma­gyar közönség (olvasók) elé. Óriási erőfeszítéseket igényelt, hogy nem egy ismert, profi kiadóhoz kerültek művei, hanem egy szerény körülmé­nyek között működő vidéki Idadóhoz. Irigyeltek is bennünket ezért. Nemcsak az irodalmi közélet, de a könyvpiac is visszaigazolta az előze­tes várakozásokat: méltányolta a sorozat újszerűségét, szellemi értékeit. Büszkék vagyunk, hogy a Hamvas Béla kötetet 10 ezer példányban jelen­tettük meg. Ez mmdmáig rekordnak tekinthető. Milyen példányszámban lehet ma megjelentetni a könyvpiacon irodalmi műveket? A tapasztalatok azt mutatják, hogy szépirodalmi műveket 1.000-2.000 kötet között lehet vagy érdemes megjelentetni, a prózát kb. 2.000, a ver­sesköteteket 1.000 példányban vagy valamivel kevesebbe, drámát pedig még ennél is kisebb számban. Mi magunk is ezekhez a könyvpiaci mér­17

Next

/
Thumbnails
Contents