Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1998. (Szombathely, 1998)

2. szám - Zsámbéky Monika: Szent Domonkos rendjének letelepedése Szombathelyen a 17. században

fele részben volt a tulajdonosa, ez évi tíz-tíz köböl búzát és rozst jelentett. A plébánia elvesztette összes birtokát a domonkosok letelepedésével, s ebbe a város nem akart belenyugodni. Többszöri panaszlevelével csak kevés eredményt ért el, a plébánia erdőbirtokának a felét sikerült 1652-ben visszaszerezni, a Szent Márton, Szent János és Császtói erdőkben. ~ A szántóföldeket nem tudták visszaszerezni, a plébániának csalt akkor lett újra földje, amikor Kazó püspök ráhagyta a szombathelyi ingatlanai nagy részét. Mivel a várba áthelyezett plébános ellátásáról a püspöknek kellett gondoskodnia - mivel őt megfosztotta jövedelmei nagy részétől -, Draskovich püspököt 1647-ben kötelezték, hogy 3.000 forint éves kamatát, 120 forintot a plébánosnak évente fizessen ki. Egy másik sokáig húzódó ügyben a szentmártoni lakosok panaszait tárták a tekintetes nemes varmegye elé 1669-ben. A panaszok a szentmártoni legelők, földek használatával, és a szerintült jogtalan robottal íiiggtek össze. Helyzetük sokban romlott a szerzetesek ideköltözésévcl. A lakosok fizették a királynénak a kivetett adót, és azt sérelmezték, hog}' a domonkosok a téli robotot is nyáron hajtják be, amikor úgyis sok a munka a földeken. Ha nem tudott menni a lakos a munkára, zálogot kellett adnia. Korábban ha házat akartak venni, ingyen kapták a földet hozzá, most pedig pénzen keh venni és hozzá 46 napig robotolni kell. A földet háromszor kellett felszántani, és ha nem volt a zsellérnek igásállata, pénzen mással szántathatta fel. Korábban Szentmártonban 15 és fél ház volt, most csak 11 és negyed, az elpusztult négy és negyed ház földje a domonkosoké lett, de a királynénak az adót mégis nekik kellett befizetni ezek után is. Nem volt sem rétjük, sem erdejük (ez mind a domonkosoké volt), ha a vármegye parancsára utat kellett valahol tölteniük, akkor a töltésre való fát pénzen kellett megvenniük. Korábban, ha egy ház elpusztult, az újjáépítéshez épületfát kaptak, és mivel nincs erdejük, évente két szekér fát kaptak, de ezeket most nem kapják meg. Mivel ők elsősorban a királynénak akarják pontosan beszolgáltatni az adót, a domonkos uraknak a robotot az urbárium szerint akarják teljesíteni, ingyen kérik továbbra is a házat és a házhoz való földet, hogy ne kelljen sérelmükkel a királyné elé járulniuk. Kérik a nemes vármegye pártfogását és pimaszuk orvoslását a „Legkissebb portiozo szolgai S. Martony P. Doiniiiicanusok Lakosai". A konvent és a jobbágyok között ezután szerződés köttetett a kötelezettségekről. Sérelmeik azonban bizonyára többször ismételten előfordultak, mert 1738-ban is vita támadt közöttük, amikor is az 1669. évi megállapodásra hivatkoztak. Röviden még arra szeretnék kitérni, hogy a domonkosok megjelenésével milyen változások, iíjítások következtek be a templomi liturgiában 12