Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1998. (Szombathely, 1998)

1. szám - KÖNYVESPOLC - Csáki Pál: Útmutató kezdő kiadók számára

jából fontos részeit ismerteti, illetve azoknak a tipográfiai elemeknek használatát, amelyeket évszázadok óta alkalmaznak, és amelyeket napjaink szakszerűen összeállított nyomdaterméke sem nélkülözhet. Az útmutató áttekinthetőségét, használhatóságát segíti, hogy összeállítói a tárgyalt két kiadványfajta szerkesztési folyamatát végigkövetik a kiadói szerződés megkötésétől az imprimatúráig, a kéziratok nyomdakész formájáig. A kiadványszerkesztésnek számos elemét, mozzanatát szabványok szabályozzák. Számítógépes korszakunkban talán sokan elavultnak tekintik a ma érvényes kéziratszabványt, vagy a korrektúrajelek használatát előíró szabályozást, részben igazuk is van, ám a gyakorlatban, a racionalitás, praktikus szempontok alapján érdemes ezeket is figyelembe venni. Nagyon megkönnyíti a számítógépes szövegelőállítók munkáját is, ha például a koirektúrajeleket a szabványnak megfelelően, mindenki számára érthetően, helyet és időt kímélő módon alkalmazzák, de röviden összefoglalva tanácsot kaphatunk ahhoz is, miként célszerű a szerzői kéziratot számítógépes lemezen előállítani. A kiadványoknak pedig azok a járulékos részei, amelyek a szerkesztésről, a technikai előállításról tartalmaznak valamely adatot, tulajdonképpen az olvasókat, a vásárlókat is tájékoztatják akár tartalmi, a szerkesztést illetően lényegi kérdésekről, esetleg a kiadványnak olyan minőségi jellemzőiről, amelyek a használat, a használhatóság szempontjából egyáltalán nem közömbösek. Az útmutató függelékében a koirektúraszabvány leggyakrabban használatos jeleinek ismertetésén kívül a kiadók, nyomdahelyek által jogosan vitatott, de mindeddig hatályban lévő kötelespéldány-rendeletről, várható módosításairól tájékozódhatunk, végül a szakkifejezések jegyzékét, rövid, szakszerű magyarázatát olvashatjuk. Ehhez az utolsó részhez, a nyomdatechnikában, a kiadványszerkesztés gyakorlatában és szakirodalmában leggyakrabban használatos fogalmak tömör értelmezéséhez csupán annyi megjegyzést fűzhetnénk, hogy bár a kartonált könyv, a borítófedél, olcsóbb előállításánál fogva egyre nagyobb arányban mutatkozik a könyvpiacon, azért említhetnénk még kötéstáblával ellátott, táblázott kötésben megjelenő kiadványokat is. A szerzői ívvel kapcsolatban pedig érdemes lett vohia megadni, hogy negyvenezer betűhellyel számítjuk, bár újabban hallhatunk a szerzők fizetségének egyéb módjairól is. A bővebb tájékoztatást a témához ajánlott irodalom segíti. A megyei könyvtár célszerűen és szakszerűen összeállított kiadványát jó érzéssel ajánlhatjuk minden szövegelőállító, kiadásra vállalkozó figyelmébe. Nem csupán kezdő kiadóknak szolgálhat tanulságul az ismertetett kiadvány. Sajnálatos, hogy példányszáma miatt nem juthat el mindazokhoz, akiknek munkáját segíthetné. (Útmutató kezdő kiadók számára. Összeáll. Krutzler Ferencné, Székelyné Törők Tünde. Szombathely, 1997. 48 p.) CSÁKI PÁL 89