Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1997. (Szombathely, 1997)

1. szám - KÖNYVESPOLC - Kocsis László: Körmend oktatástörténete

ban." - olvashatjuk a Paládi-Kovács Attila szerkesztésében és gondozásában napvilágot látott „Magyar tájak néprajzi felfedezői" című kötetben. (Bp. 1985. 130. p. A magyar néprajz klasszikusai.) Amennyiben a kéziratos dolgozatokat is figyelembe vesszük, akkor pedig az Őrség első monográfiáját megíró Nemesnépi Zakál Györgyé az elsőség. S ha a többi korai néprajzi, népismereti leírásról is szólunk, akkor a közlemények nyelvénél mindig az eredeti állapotra kell hivatkoznunk: Bél Mátyás például latin nyelven készítette Vas vármegyéről a leírását, nem pedig magyarul. Igaz, hogy a Vasi Szemlében közölt magyar fordításra szokás általában hivatkozni. A szótár magyarul publikálónak nevezi Csaplovicsot is, holott ő - nyilván politikai megfontolásból - főleg németül publikált, s csak a Tudományos Gyűjteményben közölték az anyagát magyarul, amelyet vélhetően más fordított le. Befejezésül csak gratulálhatunk a szerzőnek, hogy sok évi munkával megírta e szótárt/lexikont. Reméljük, hogy a második, javított kiadásra hamarosan szükség lesz, s akkor talán valamelyest a fenti szempontokat is használni lehet az újranyomás előtt. (Kozár Mária: Etnoloéki slovar Slovencev na Madiarskem. A magyarországi szlovének néprajziszótára. Szombathely, 1996. 224 p.) HORVÁTH SÁNDOR KÖRMEND OKTATÁSTÖRTÉNETE Aki a 752 éves településről, Körmendről, annak történetéről szeretne olvasni, annak bőséges szakirodalom áll rendelkezésére. Egy év sem telt el a város monográfiája megjelenése óta, s újabb történeti mű hagyta el a nyomdát. A Körmend oktatástörténete tartalmilag két részre osztható. Az első harmadában helyi és országos viszonyokkal ismerkedhetünk meg. A további részeiben az itt működött, vagy jelenleg is működő intézmények történetét dolgozzák fel a szerzők. Tóth István György ismertet meg bennünket a város oktatásügyének helyzetével a kezdetektől (15. század) 1848-ig. Foglalkozik a felekezeti iskolákkal, a pedagógusok helyzetével, az oktatás feltételeivel. Megtudhatjuk, hogy II. József főiskolát akart létesíteni Körmenden, hogy 14231514 között a körmendi diákok közül hányan tanultak külföldi egyetemeken, hogy kik gyakorolták hivatásukat Körmenden. 85