Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1997. (Szombathely, 1997)

1. szám - ADATTÁR - Bajzik Zsolt: Életmód a 18. században. - Chernél Jób tömördi nemes 1784. évi hagyatéki leltára -

után erélyesen nyúlt a gyámság kérdéséhez is, és az 1764-65. évi ország­gyűlés elé javaslatot terjesztett az 1715. évi gyámsági törvény Idegészíté­séről. Újítása az évi számadás beadása volt és az, hogy ezt a megye köz­gyűlése által kirendelt bizottsághoz adtait be. A leltár egyik példánya így a megye levéltárába került, míg a másik a gyám kezében maradt. a A CHERNEL-CSALÁD A 18. század utolsó harmadától Vas vármegye peremén, a történeti Sop­ron vármegyéhez közel eső Tömörd község és a Chernél család, helye­sebben annak egy, e településről elnevezett ágának története hosszan és szorosan összefonódott. E század második harmadában Tömörd földes­ura Felsöbüki Nagy Lajos, Vas és Sopron vármegyék táblabírája volt. Tö­uiördöt 1770. október 24-én Chernél Jób és Dávid - Chernél (III,) Lász­ló a dunántúli református egyházkerület világi gondnokának fiai ­55.000 Rft-ért a Felsőbüki Nagyoktól örökjogon megvették. Chernél Jób és Dávid minden bizonnyal még 1771-ben megosztoztak Tömördön. A fi­atalabb fivér, Dávid nem sokáig tartotta meg a tömördi javait, hanem 1774-ben örökjogon eladta Guary Miidósnak, Sopron vármegye volt alis­pánjának. A Guaryak rövid részbirtoklása után Chernél Jób Tömördöt, az egész települést családja birtokába vette. 4 Dávid eközben áttért a ka­tolikus hitre és tőle származik a kőszegi ág. A tömördi ág protestáns maradt és Chernél Jóbtól valamint feleségétől Magyari Kossá Julianná­tól származik. Gyermekeik: Eszter, XII. György és Sándor. 5 A lányuk 1771. január 16-án született és apja halálakor 1783-ban még kiskorú és ezért vették fel a gyámleltárat. A leltár a tömördi kiskastély épületéről készült, amely Genthon sze­rint későbarokk és kb. 1780 körül épült. 6 A családra vonatkozó árvaügyi iratok leltárakat, a kastélyépület leírását és a számadásokat tartalmaz­za. A következőkben az 1784. évi inventáriumot és az 1788. évben ké­szült kastély és gazdasági épületek leírását ismertetem. A KASTÉLY ÉS A GAZDASÁGI ÉPÜLETEK LEÍRÁSA 1788-BAN Ezekről Salamon János az Állami Törvényszék hites kiküldöttje készí­tett pontos összegzést, ugyanis eddig elmulasztották a kastély és a hozzá­tartozó épületek fehnérését elvégezni. E szerint a kastély téglából épült és cseréppel borították be. Két nagy „palotából" és 10 kisebb szobából állt és még ide kapcsolódott egy kápolna, konyha és két pince. A kastély keleti részén volt a kasznár háza, szintén téglából készült és fazsindellyel fedett. Ez egyszoba-konyhás ház volt, amihez egy graná­rium, azaz magtár és egy szekérszín is kapcsolódott. A kastély körül egy 52

Next

/
Thumbnails
Contents