Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1997. (Szombathely, 1997)

1. szám - ADATTÁR - Rúzsa Károly: A kissitkei kastély

kérték, de nem adták oda nekik. „Az Istenért kérgyük kegyelmedet, hogy mind az maga it való javainak és az szegin falunak oltalmára sietséggel légyen oltalommal kegyelmed, mert bizony el köl pusztulnunk miattak..."

2

* 1698. április 9-én a kismartoni Esterházy kastélyban felsőbüki Nagy István a felesége Tompa Rebeka rokoni kapcsolataira való tekintettel - Rebeka a Sitkeyek leányági leszármazottja volt - 8.000 aranyforintért megvette gróf Galántai Esterházy Dánieltől az egykori Sitkey-javakat.

85 Ezzel a vásárlással egy másik, a Sitkeyekkel rokon, család kezébe kerültek a régi Sitkey-javak: Kis- és Nagysitke, Tokorcs, Bajt, Kanotha, Véged és Gyűrűs. Felsőbüki Nagy István utódai közül először fia Nagy Ferenc és felesége Niczky Borbála költözött Sitkére, a kastélyba a 18. század elején. Jelenleg is áll a kastély kapuja előtt az a szobor, amit 1734-ben emeltettek annak emlékére, hogy 15 éve éltek Sitkén. A családi iratokban kevés adatot találunk arra, hogy a casteUumnak volt-e katonai jelentősége, milyen épületekből állt, milyen védművei voltak, mennyire volt megerősítve, milyen létszámú őrség védte és ez kikből állt. Az első írás, amely néhány ilyen adatot tartalmaz, az öt Sitkey testvér osztályáról 1548-ban készült okirat.

26 Az osztozkodás során négy épületet nevezhetnek meg a kastélyon belül: „új ház, ... az alatt való ház, ... az felett lévő ház és egy borona ház". A testvérek felosztották egymás között az említett házakban lévő és különböző célt szolgáló helyiségeket, amelyek közül a következők szerepelnek az okmányban: több szoba és konyha, ebédlő, életesház, szalonnásház, kamoraszék, sütőszoba, pitvar. A házak között valószínűleg emeletes is lehetett, mivel említik a lépcsőként a közlekedést szolgáló grádicsot is. A házakhoz több kőből épült pince és lóistálló is tartozott. Ezeken kívül említenek még bástyákat is, valamint a kapu felett lévő szobát. A megállapodásuk szerint a kastély védelmi berendezéseire közösen fordítanak gondot. Ezek közé tartozott a kapu, a sorompó, a híd és a palánk. A testvérek személyenként egy-egy, összesen öt kapun-állót és ezeknek a parancsnokául egy porkolábot fogadtak el. Rajtuk kívül még két virrasztót azaz éjjeli őrt is tartottak. A kastélyban lévő présházat, a kapu-közt és a kastély piacát felosztatlanul, közösen használták továbbra is. Az osztályról készült több oldalas füzetben szó esik még a castellum felszereléséről és ágyúiról, seregbontóiról is. A 16. század végére már a hadászatban is szerephezjut a sitkei erőd. 1594-ben a királyi kamara feljegyzést készíttetett a Rába folyó átkelőiről, amelyek között ott találjuk Sitkét is.

27 A dokumentum a kissitkei castellumot a megerősítendő helyek közé sorolja. Ügy látszik, hogy a katonai felmérésnek lett valamilyen gyakorlati haszna is 47