Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1997. (Szombathely, 1997)

4. szám - KÖNYVESPOLC - Salamon Nándor: „Becsöngettek" - nemcsak irodalomtanároknak

kint vissza. A Móricz-művet (Bál) saját ifjúsága emlékeivel szembesíti. A regények elemzését az „újra olvasás" aspektusából kezdi el. Az értékelés rendjében - néha szembesíti álláspontját a kritikai megjegyzésekkel (Nagy László, Sántha esetében nevén nevezve magát a hajdani bírálót is!) -jut el kellő szókimondással a maga ítéletéhez. S a művet beilleszti az alkotók oeuvre-be. A summázat olykor egyetlen mondat: Tamási „tehetsége (-) alapvetően a novellaíróé: ebben a műfajban alkotja legegyénibb és legmaradandóbb műveit". Kalász versének előadóját látja el jó tanáccsal - zárszóként. Rónay György regényének erkölcsi szentenciáját egyik hősének szavaival mondja Id. A kötet harmadik részében könyvről szóló vallomásokat, a tanári-írói-szerkesztői életűt fordulópontjait - és Tüskés reagálásait - kitapintó riportokat olvashatunk. Végül két vasi kötődésű recenzió dolcumentálja felénk kiterjedő figyelmességét. Rónai Béla Fölnevelő édesanyám (a Pedagógiai Intézet kiadása) című könyve a nyelvművelő irodalom áttekintésére szolgáltat ürügyet a bírálónak. Meg arra, hogy ostorozza a tv hatására terjengő nyelvszennyezŐ divatot. A könyvet fontos eszköznek ítéli-dicséri. Apró ellenvetéseit sem hallgatja el. Jelesül a köznyelv és tájnyelv viszonyában, a ragozott városnevek használatában jelent be különvéleményt. Szabó József néhai büki tanító In memóriám című kötetét a „helytörténetírás példamutató, lelkiismeretes és áldozatos munkával elkészített termésének" minősíti. Hiteles munkának, „megrendítő dokumentumnak". Ebben osztozik a vasi kollégák vélekedésével. Tüskés Tibor írói munkássága - pannon jellegéből adódóan - kicsit a sajátunk is. A Nyugati kapu, Pannónia földjén című könyveiben szépen szól a vasi táj szépségéről, történelmi múltjáról, emlékeiről. Úgy is, mint akinek gyökerei e földből fakadnak. Büszkén emlegeti szóban, írásban, hogy anyai ágú eleji Vasvármegyében éltek egykoron. Erős, persze az irodalmi szál is. Palkó István az érettségi elnöke volt, s előtte bizonyította: ismeri Weöres nevét, sőt idézni is tud tőle! A költő később számos írásának volt tárgya. Fiatal íróként meg okos szóval protestált Bárdosi Németh János költészetének nagyobb becsüléséért. Vele különben a Jelenkor szerkesztőségében együtt dolgozott. E munkája -jó, hogy itt születhetett meg! -, amelyben szót emel a jó könyv védehnébe is, im erősebbre fonja a köteléket. „A könyv dicséretéiben írja: „A jó könyv lehetővé teszi, hogy több életet éljünk egyetlen életünknél". Ez a gyűjtemény ilyen könyvi (Tüskés Tibor: Becsöngette. írások az irodalmi műelemzés köréből. Szombathely, 1997. 409 p.) SALAMON NÁNDOR 94