Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1997. (Szombathely, 1997)

4. szám - KÖNYVESPOLC - Salamon Nándor: „Becsöngettek" - nemcsak irodalomtanároknak

zsanna Deutsche Kinderlied-je. egyebek mellett vasi, burgenlandi gyűjtéseket is közkinccsé tett. Tüskés Tibor könyve leginkább Láng Gusztáv gyűjteményével rokonítható. A három részre tagolt kötet bevezetőjét író Hargitay József Tüskés pályarajzát villantja fel. Hangsúlyait a tanárember egyéniségére, írásainak alaposságára, elemzéseinek sokrétűségére, műcentrikusságára helyezi. Olvasmányosságát, esztétikai felfogásának korszerűségét, a könyv és a művek alkotói iránti rajongását emeli ki érdemként, értékei közé. Az írások negyede az irodalmi mű megközelítésére ajánl néhány megoldást. Alapigazságokat mond ki, bizonyítva, hogy „a költészet hat, tehát használ." Szeretetére igenis nevelni kell. A nehézségek tagadhatatlanok, nem kevés az irodalmi előítéletek száma, a befogadást gátló ellenhatása. „Hamis közhelyek"-ben sincs hiány. Ilyen például: „az irodalom tanít, nevel, szórakoztat" vagy a művek rangsorolása műfaj szerint. A közérthetőség kívánalmát meg egyenesen babonának minősíti. A vers, a szöveg memorizálását fontosnak tartja, miként az olvasó tanár személyiségét döntő elemnek a nevelésben. A „Nem értem" című írás ugyancsak szenvedélyes leszámolás tévhitekkel. Ervei: nem kell mindent megmagyarázni, de a tárgyismeret elengedhetetlen, ugyanígy a „helyes olvasás" avagy a szerkezeti megoldások felismerése. Példákkal bizonyítja, hogy a régi, hagyományos költészet sem érthető a tárgyi tudás nélkül, a modern vers pedig még komplexebb felkészülést kíván az olvasótól. A legizgalmasabbnak a mintegy kétszáz oldalnyi műelemzés kínálkozik számunkra. Esszéinek gyújtópontjába egy-egy jellemző vagy éppen elütő verset, prózai művet állít Kivétel a Kassák-Weöres párhuzam elemzése, itt egy írásban két Bartók verset interpretál. Tüskés közismert igényessége, sokoldalú műveltsége, biztos alapokon nyugvó szemlélete, a művészetek egységéről, kölcsönhatásáról vallott felfogása minden írását áthatja. Nem elégszik meg a pusztán irodalmi szempontok alkalmazásával, szélesebb körre tekint, minden momentumot bevon a megértés, befogadás szolgálatába. Kiindulásként leggyakrabban magát a művet exponálja s közli teljes terjedelmében (Nagy László, Ady, Kalász Márton, Tamási Áron). Máskor rövid életrajzi bevezetés (Reviczky Gyula), a Bartók versek elé irodalomtörténeti, a két költő és a muzsikus viszonyát tisztázó felvezetés íródott. A megjelenés történelmi hátterének feltérképezése a prózai művek (Rónay György, Sántha Ferenc regényei) tárgyalásának kiinduló pontjai. Adyhoz közelítve, a történelem mély kútjába, a szilágysági szülőföldre, a költő gyermekkorára te93