Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1997. (Szombathely, 1997)

4. szám - MŰHELY - Feiszt György: A szülőföld vonzásában. - Beszélgetés Róka Gyulával -

Ezután kerültél a SZÖVOSZ-hoz? Mivel volt érettségim, a Szövetkezetek Országos Szövetsége hívott be egy szövetkezeti ellenőri iskolára, amit jó eredménnyel végeztem el. Gyakorlati munkámat Vas megyében végeztem, Hegyfalu, Pósfa tájékán. Ezután vezetőképzőre vittek Ráckevére. Szakelőadó lettem különböző SZOVOSZ iskolákban. A legelső ilyen iskolám Celldömölkön volt, utána Simontornya mellett Pálfán, de Makón, Sopronban és Kőszegen is voltam rövid ideig, majd Kiskunhalas és a nógrádi Ludányhalászi következett, ahol már iskolavezető voltam. Tehát így az országot is megismerted. Meddig tartott ez a szövetkezeti működésed? Kiskunhalason 1950-ben egy fél évig tanítottam. Az iskola a vasútállomással szemben, korábban a Földművelési Minisztérium szőlőtermelő szakmunkásképző iskolája volt. Ott tűnt fel nekem június 23-án éjjel, hogy a szomszédos állomáson szokatlan zajok - marhabőgés, lódobogás, kiabálás - hallatszanak. Akkor én ennek nem tulajdonítottam jelentőséget. Néhány nap múlva kaptam otthonról édesanyám első levelét húgom és családja kitelepítéséről. Villámcsapásként ért ez s akkor jöttem rá, hogy a Kiskunhalasról délre eső Kelebia és környéke kitelepítésének a zaját hallottam ott. - És jöttek a további levelek, hírek Ispánkről, Pankaszról. Éppen két tanfolyam között voltam. Felültem a vonatra, mentem Debrecenbe, mert a hírekből arra következtettem, hogy az elhurcoltakat a Hortobágyon kell keresnem. Félve utaztam kora reggel Kónyára és itt - elsőként - a nyomára akadtam az Őrségből kitelepítetteknek. De akkor erről hallgatni kellett? Hallgatni és félni. Ezt tettem egy éven át 1951 júniusáig. Bár megingott hittel, de lelkesen tovább tanítottam, hiszen hozzáértéssel, jól dolgoztam és szerettem is a munltámat. Ludanyhalásziból iskola után bevittek a SZOVOSZ oktatási osztályára. Az egész szövetkezeti szakoktatás szervezését akarták rámbízni. De jött a káderezés. írtak az ispánki párttitkárnak, aki megírta, hogy „az édesapja egy rendes gazdálkodó, meg a Gyula is rendes ember, de a Gyula húga kulákhoz ment feleségül, el is vitték, az édesanyja meg ezeket a kulákokat pártolja." - A SZOVOSZ-tól ezek után „kozmikus sebességgel" rúgtak ki. Pedig naivan azt hittem, hogy a munkám a fontos. Elmentem az akkori elnökhelyetteshez, M.Khoz, aki később belkereskedelmi niiniszterhelyettesként fejezte be pályafutását. A lakásán kerestem meg. Ö formálisan nyalton ragadott és fizikai erővel kidobott. 36