Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1997. (Szombathely, 1997)

4. szám - Timár István: 50 éve halt meg Sigray Antal (1879-1947)

a törvényes királyság helyreállításával lehet folytatni, ez utóbbi pedig szerinte csak az angol-francia-olasz szimpátia biztosításával valósítható meg. Álláspontját a következő érvekkel támasztotta alá: „... A revíziót európai szemszögből kell beállítani. Európát az érdekli, hogy a német expanziós törekvéseknek hogyan lehet gátat emelni. Németbarát politikát folytatni annyit jelent, hogy Németország határai eljussanak Hegyeshalomig és Sopronig. Ki legyünk teljesen szolgáltatva Németországnak? ... Magyar érdek, hogy helyreállítsuk a törvényes királyságot és a régi monarchiát. Ez egyezik Anglia, Franciaország és Olaszország érdekeivel."

7 A két világháború közötti legnagyobb polgári ellenzéki demonstrációra 1937. október 10-én került sor Körmenden, Sigray választókerületében. A hercegi kastély udvarán ötezer főnyi érdeklődő hallgatta a szónokokat. A demonstráción a polgári ellenzék szinte valamennyi áramlata a legismertebb vezetőikkel képviseltette magát. Résztvettek a Rassay-féle liberálisok, Zichy János gróffal az élen az Egyesült Kereszténypárt ismertebb vezetői, a Független Kisgazdapártot Eckhardt Tibor és Sulyok Dezső képviselték. A szónokok sorát természetesen Sigray Antal nyitotta meg. Mondanivalóját két kérdés köré csoportosította. A külpolitikai kérdéseket illetően kijelentette, hogy az angolszász hatalmak gazdasági erejüket illetően jelentős túlsúllyal rendelkeznek. Beszéde második részében a világot feszítő súlyos gazdasági, szociális problémákról szólt, innen tért át a magyarországi belső viszonyok elemzésére. Szerinte a gazdasági és szociális problémák szerte a világon termékeny talajt biztosítanak a politikai szélsőségeknek, a bolsevizmusnak és a nemzeti szocializmusnak. A munkaadók és munkavállalók eltérő érdekeiből származó érdekellentétekből eredő feszültségeket nem lehet különböző színezetű diktatúrák bevezetésével orvosolni. Az alapvető társadalmi problémák megoldására csak a pápai encildikák útmutatásainak elfogadása jelenthet gyógyírt. Sigray itt nyilvánvalóan a „Rerum novarum" és a „Quadragesimo anno" enciklikákra utalt, amelyből világosan kitűnik, hogy az általa vezetett legitimista mozgalom egyértelműen eljutott a modern keresztényszocializmus és kereszténydemokrácia alapértékeihez. A magyar belpolitikát illetően élesen bírálta a nyílt választási rendszert, a permanensen ismétlődő választási visszaéléseket. Szólt a trón betöltésének fontosságáról, mert „... a királyi hatalom és a királyi tekintély olyan tényező, amely a legalkalmasabb arra, hogy ellensúlya legyen a felforgató elemeknek is tápot adó propagandának."

8 Az alapvető kérdésekben, tehát az általános, egyenlő és titkos választójog bevezetésében, a kétféle szélsőség elleni harcban, a diktatóri24