Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1997. (Szombathely, 1997)

4. szám - Szabó László: 100 éve született Kincs Elek (1897-1978)

egerszegi állami fiú felső kereskedelmi iskola élére" - óradíjas helyettes tanári minőségben alkalmazta őt. A szombathelyi tevékenysége igen termékeny. Az iskolában már 1931-ben önképzőkört szervezett, aminek az adott intézményben való működéséig ő volt a tanár-elnöke. Az önképzőkör vezetését ezzel a személyi (személyes) változással együtt vette át. Az önképzőkört egyébiránt igen nagy megelégedéssel vezette éveken keresztül. Az önképzőkör egyrészt - nevéből ítélve - azt tűzte ki feladatául, hogy a tagok Önművelődését gerjessze és szolgálja, másrészt azt, hogy lehetőséget adjon a fiatalok művészi szárnypróbálgatásának. Emellett az egyesület kezdeményezője és megvalósítója volt számos hazafias ünnepélynek (pl.: október 6-a, március 15-e), amelyeket Kincs Elek működésével a minden év decemberében megtartott Kazinczy emlékünnepély gazdagított. Kincs Elek tagja volt a már említett debreceni és szatmári (országos) társaságokon kívül a Protestáns Irodalmi Társaságnak, a helyi Kultúregyesület közművelődési szakosztályának (ez utóbbinak titkára volt), a Kölcsey Közművelődési Egyesületnek, a Faludi Ferenc Irodalmi Társaságnak, a helyi Protestáns Kör választmányának. Rendkívül termékeny publicista volt az 1930-as, 40-es éveidben. Irodalomtörténeti alapmuiikáit Kölcsey és Ady költészete tárgyában irta. Kölcsey és Ady - többek közt - azért is érdekelte kitüntetően, mert földijeinek tartotta őket. Másrészt gyakran mesélte volt tanítványaniak és kollégáinak, hogy apja Adynak első unokatestvére volt, és ő kisgyermekként Ady térdén lovagolt." Mindenesetre Kölcsey és Ady tevékenysége közt párhuzamot vont. Úgy találta, hogy inindkettőjük szerint „az igazi nemzeti felemelkedéshez egybe kell fogni műiden magyart, a népet testvérül kell magához ölelnie a kiváltságos osztálynak". Felismerte, hogy mindkét költő a magyar irodalom ama túlnyomó nagyobb részét gazdagította, amely „nem gyönyörködtető szépirodalom, hanem megzokogtató írásmű, mert a magyar élet mélységeivel találkozó író műidig azt érzi meg kikerülheteÜenül, hogy a magyar élet 1000 év óta a sír szélén jár, és a lenni, vagy nem lenni kérdésével vívódik szakadatlanul".

6 Éppen ezért mindketten - és ez vonatkozik minden igazi magyar költőre - liberális nézeteket vallottak ugyan, de liberalizmusukat a „nemzet féltésében edzik, hogy a tízmilliónyi nemzet megállhassa helyét az új életfordulatokbaii". A magyar történelem nagyjai közül tanulmányokat írt Kossuthról és Rálcócziról is, az irodalom vezéregyéniségei közül - Kölcseyn és Adyn kívül - Móriczról és Szabó Dezsőről. Emellett szívesen foglalkozott etikai, pedagógiai problémákkal is. Számos értekezése ma is helytálló ta12