Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1997. (Szombathely, 1997)

3. szám - ADATTÁR - P. Hajmási Erika: A táplánszentkereszti műemlék templom történeti és régészeti katatása

A templomot kelet felé meghosszabbítottak, északi falát belülről megerősítették, A középkori szentélyt az alapjáig visszabontották, majd űjrafalazták és boltoztak. A ma is álló falakba építették be a középkori szentély boltozatának köbordáit. Az ekkor épült oltáralap a visszabontott középkori szentély keleti falán nyugszik. Nemcsalt a szentélyt, hanem a hajót is beboltozták - mindaddig sílanemiyezetes volt - falait támpillérekkel erősítették. A sekrestyének csalt a keleti oldalát falazták újra, s ugyanazon az alapon a szentély falához kapcsolták. A felújítás során a korábbi vakolatoltat leverték. Középkori vakolat csak a befalazásoknál és a feltöltés alatti szinteknél maradt meg. A többéves építkezés során módosultait a tervek is. Az építés utolsó fázisában a templomot nyugatra bővítették, s a hajófalakat meghosszabbítottált, majd ezt követően új karzatot építettek, végül felépítették az új tornyot. A torony falazása, a habarcsa, s külső-belső kialakítása egyaránt azt mutatja, hogy egyszeri, átalakítás nélküli építés eredménye. Ennek bizonyítéka, hogy teljesen újonnan vakolt sárgás, homokos, kevéssé meszes vakolóanyag található a kialakított déli és észalti ablakokon, csakúgy mint az egész templombelsőben. A belső egyenetlenségek feltöltéséhez használt törmelékben egy faragott kosfejet és egy román kori kapuhoz tartozó szárkövet találtunk, 1895-ben folyt a szomszédos Szent Lőrinc plébániatemplom átépítése is. De míg a szentkeresztit a középkori részleteket felhasználva építettek, addig a Szent Lőrinc-templomot az alapjaitól újítottált meg.

25 Véleményünk szerint ennek a templomnak a törmelékrétegeit szállították a Szent Kereszt-templom feltöltésére, vagyis a fentebbi két kő a korábban épített Szent Lőiinc-templomból származhat.

26 A feltöltésre 25x25 cm-es sötétszürke cement mozaikpadlózat került, mely egészen a régészeti feltárásig „ápolt s eltakart". Megváltozott az épület fedése is, és az évszázadokon át jellegzetes és megszokott fazsindely helyett cserép került a tetőre. Az épületet 1896. szeptember 20-án újra felszentelték, és használatba vették. Az azóta eltelt időszakban bekövetkezett változások az épület szerkezetét lényegében nem módosítottált. A régészeti feltárás és az azt követő műemléki helyreállítás lehetővé tette a templom addig rejtett, régebbi, elsősorban román kori részleteinek a feltárását és bemutatását. A régészeti feltárásról videofilm is készült.

27 JEGYZETEK Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára. Bp. 1980. 629. p. 1848-bati egyesült Táplánfa és Szeiitlőrinc, de hozzájuk tartozott Bakófa, Tiborcszeg és Rangkuti. major is. Szeutkereszthez pedig Péteri és Borotszeg településeket kapcsoltak. Táplánszeiitkereszt lakói ma is használják a falurészek régi nevét. 71