Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1997. (Szombathely, 1997)

1. szám - ADATTÁR - Vörös Károly : Határvita Stájerország és Magyarország között 1742-ben

malom létesítése nyomán keletkező árvizek által fenyegetett földeket - bár azok a folyó magyar oldalán fekszenek - stájer parasztok meghatározott összegért évszázadok óta legelőnek bérlik. A tervezett építés ennélfogva számtikra hátrányos, sőt káros. Éppen ezért hangsúlyozták, hogy egy gát megépítésébe és a vízfolyásnak a kétségtelenül stájer földterületre való vezetésébe sohasem egyeznének bele. Egyúttal azonban kijelentették: Ha Batthyány felhagy a legelőbérek emelésével, valamint az ott legeltetett stájer marháit zaklatásával és elkergetésével, visszaadja az általuk befizetett bírságot

3 és kész lenne a jövőre nézve erre biztosítékot adni, továbbá ha az új malom semmiféle különösebb károkat nem okoz, akkor ők nem emelnének kifogást a Lapincs elvezetését új mederben biztosító földdarab leválasztása ellen. A magyar bizottság egyetértett a javaslattal, hogy a neudaui malom gátjait magyar területre helyezzék át. Ugyanis éppen innentől kezdődően kellene a Lapincsot új mederbe terelni. Ezt először 60 öl hosszan, a már építés alatt álló Batthyány-féle malomig, majd a malom után további 28 öl hosszan kellene kialakítani, azután pedig a régi mederbe visszavezetni. És mivel a folyó túloldalán, tehát a stájer partszakaszon egy párhuzamosan futó, folytonos domblánc húzódik, ez tökéletes védelmet nyújt az áradásokkal szemben. így a gátakat a bierbauniiak veszélyeztetése nélkül lehetne áthelyezni a magyar oldalra. „Ut ex annexa delmeatione eluceseeret", ahogy ez a mellékelt tervből kiviláglik - fejeződik be a jelentés.* Hogyan fejeződött be a malom építése? Vajon Batthyány akceptálta a stájer javaslatokat vagy nem? A választ nem tudjuk. Egy 50,5 x 32,7 cm nagyságú tollrajz

5 - amelyet Vas vármegye nemesi közgyűlésének iratai között, a bizottság jelentésének mellékleteként a Vas Megyei Levéltár őriz - néhány torzítás ellenére, fő vonalaiban hűen ábrázolja a történés színhelyét és környékét. így látliató a bizottság négy tagja, három kocsi, amelyekkel érkeztek, továbbá az épülőfélben lévő malom, mellette gerendák, stb. A magyar oldalról, madártávlatból készült vázlatot a Lapincs jobbról balra tartó folyama két, egyenlőtlen részre osztja. Látliató rajta a gátak jobb partról a magyar oldalra történő áthelyezésével létrejött új folyómeder betorkollása az eredeti mederbe, majd továbbmenve az elterelés révén 60 ill. 28 öl hosszan kiépített malomárok és annak visszavezetése az eredeti mederbe. A rajzon világosan felismerhető a folyó magyar oldalán fekvő, széles ártéri terület, a „réti föld", amelyet a stájer parasztok béreltek. Az ártéri terület belső pereme mögött, a „szántóföldi" sávban terülnek el Nád26