Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1997. (Szombathely, 1997)

2. szám - ADATTÁR - Sill Ferenc: Batthyány-vizitáció Kőszegen, 1756. III. rész

április 2-án kiadott határozata szerint. Egyébként annak az előírásnak megtartásával, hogy a szabad állapotot a kánonilag érvényes és megengedett házasságkötésnél hitelt érdemlő tanúsítvánnyal igazolják. 8-szor: Ha személyváltozás van a plébánián és új plébános érkezik, minden egyes esetben az esperes és más kerületi pap jelenlétében pontos leltár készíttessék a templom és a plébánia tárgyairól és könyveiről. Ennek egyik példánya aláírva és a jelenlévők által hitelesítve küldessék a püspöki helynök hivatalába, a másik álljon a plébános rendelkezésére és tájékoztatására, azt mindig a templom közelségében tartsák. 9-szer: A plébános személyesen vegye tudomásul, hogy a környékbeli helységeitbői a protestánsok, vagy bármely szekta tagjai az artikuláris helyen tartózkodó protestáns lelkészekhez fordulhatnak, nála intézve a keresztelést, a házasságkötést és a temetést. Előzőleg azonban a Lipót császár által 1691. év április 2-án kiadott császári és királyi határozat szerint az illetékes plébánosnál a szokásos stóladíjat le kell helyezni. A nem katolikus lelki pásztor az említett ügyekben hozzá forduló és az artikuláris helyen tartózkodó hívőit csali akkor keresztelje meg, engedje házassághoz, vagy temesse el, ha a lcatolilcus plébánostól az átadott stóladíjról és arról, hogy a házasfelek között semmiféle kánoni akadály nincs, hiteles tanúsítványt kapott. így rendelkezik és így írja elő Őfelségének 1749. augusztus 2-án kiadott kegyes határozata. 1 O-szer: Vasárnapok és ünnepek megszegőit a plébános köteles az uraságnak, ezt követően, ha szükséges a megyei vezetőségnek jelenteni és az 1732. év december 2-án kelt határozat alapján megszabott büntetést sürgetni. Ha ez pénzbeli büntetés, köteles annak a plébániai templomnak javára fordítani, amelynek területén a vasárnap vagy ünnepnap megszegése történt, amint ezt az 1733. év január 8-i királyi határozat elrendelte. 11-szer: A hatodik parancs megszegőitol beszedett szokásos bírságot más célra nem, csak a templom szükségleteire kell fordítani. 12-szer: A bérelt, vagy bármi módon vásárolt földeket vagyis szántókat és réteket nem, de az alapítványi, az adományozott, a templom és plébánia tulajdonában lévő földeket az 1753. év május 17-én kiadott császári és királyi határozat szerint ezután a plébánia hívői kötelesek minden módon művelni a gabona és széna behordásáig. Ennek a császári és királyi határozatnak erejével a kegyúri jogokkal rendelkező, vagy maguknak azt megszerző földesurak tartoznak kihasítani egy jobbágyteleknek megfelelő földet és rétet azokban a helységekben, ahol a plébánosok ezt nélkülözik, vagy más módon elegendőképpen nincsenek ellátva. Ezeknek mindennemű művelésére a plébánia hívői fent nevezett módon 40