Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1997. (Szombathely, 1997)

2. szám - ADATTÁR - Hajba Sándor: Egervölgy telepítése 1756-ban

7. Kilencedet soha sem adtunk, sőt még ezen Vármegyében lévő dominiumokban az kilencednek szedése hogy szokásban lett volna, nem tudjok, s nem is hallottuk. Mi semminemű datiákat az árendán kívül nem füzetünk, melly tizenöt forint, az Zöller két forintot, és az mint follebb, bárányokbul tizedet, makkbért, őszi és tavaszi gabonábul tizedet. 8. Nemrégen épülvén helységünk, még puszta hely nincs benne. 9. Mi örökös jobbágyok nem vagyunk, hanem szabadosok, elmehetünk az jószágbul, és contractusunk szerint az jószágunkat el is adhatjuk."® RÖVID BIinX)KTORTÉNET: HOGYAN KERÜLT EGERVÖLGY A GENUAI KÖZTÁRSASÁG BIRTOKÁBA? A Wesselényi-összeesküvésben részt vevő Nádasdy Ferenc országbírót a császár elfogatta, lefejeztette 1671-ben. Birtokait elkobozta. A császárnak azonban pénz kellett, ezért 1677-ben eladta a várat Nádasdy vejének, Draskovich Mildósnak. Ő azonban csali úgy tudta megvenni a birtokot, hogy a Felsóvidéket 132.000 Ft-ért elzálogosította a Széchenyieknek. Törleszteni azonban nem tudott, sót fiai sem tudtak. Végül a Rákóczi-szabadságharc után kénytelenek voltak a Felsővidéket végleg eladni Széchenyi György grófnak. A Draskovichok kihalása után a század közepétől újabb földesuraké lett a vár és az uradalom. Gróf Szluha György császári generális, Inkey Boldizsár majd Szily Ádám váltották egymást a várban. Mindnyájan eladósodtak. Szily Ádám többek között genuai kereskedőktol is vett fel kölcsönt, 400.000 Ft-t. Törleszteni azonban nem tudott, így került a genuai kereskedők tulajdonába 12 település az Alsóvidékről: Egervölgy, Szemenye, Beicz, Csénye, Gyertyános, Nyőgér, Sótony, Péiitekfalu, Rábasömjén, Sár, Sárvár mezőváros, Vármellék és Tizenháromváros. A kereskedőktől a birtokot a Genuai Köztársaság vette meg, akik azt a 18. század végén a Brentano családnak adták el. A Brentanok 1812ben magyar honosságot nyertek. 1803-ban az uradalmat a Habsburgok vásárolták meg Mária Terézia harmadik fia Ferdinánd részére. Halála után utódai, Ferenc és Ferenc-Ferdinánd lettek a vár urai. Majd örökléssel Wittelsbach bajor hercegi család tulajdonába került 1945-ig. A néphagyomány most is ezt a családot tartja a falu alapítójának. A Farkas-erdőt még most is sokan Herceg-erdőnek nevezik.

7 AZ ŰJ TELEPÜLÉS ELSŐ ÉVTIZEDEI 1774-ben Egervölgye Nyőgér filiája, „possessiones neoimpopulata", azaz újra benépesített birtok volt. Temploma nem volt. 40 család lakott a faluban. Az iskolai olctatás már megindult. A tanító faházban lakott, két tanítványa volt. Összes bevétele 12 Ft és 78 1/2 den volt. 1776-ban a te35