Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1997. (Szombathely, 1997)

2. szám - Salamon Nándor: „Kedves, gyöngéd kis lény ..." - 100 éve született Dési Huber Istváimé -

Ilyennek őrizte meg már a képtárban látható arcmás is, amelyet 1937ben festett róla férje, csak pár évtizeddel fiatalabban. Egzaktabb megközelítésben: „Stefi alakja századunk művészet- és irodalomtörténetének szerves része" - jelölte meg helyét Lengyel Béla, hozzátéve, - „nem él annyira a köztudatban, mint más 'múzsáké', feleségeké." Mindent megtett azért maga is, hogy személye háttérbe maradjon. Bárki közelített hozzá szándékával, hogy szóra bírja saját életéről, rögtön kettejükre, de még inkább „Pistára", művészetére terelte a beszélgetés menetét. Mindössze néhány neves nap, évforduló, ünnepi pillanat vagy érdemlégésnek ítélt mtmkasiker hatására nyílt meg s hullajtott el morzsákat gyermekkoráról, önérzetes, lázongó ifjúságáról. Tucatnyi írásnál alig több gyűjthető össze róla, de ezekben mindig másról, testvéréről, Derkovitsról, József Attiláról, Radnótiékhoz fűződő barátságukról emlékezett vagy aktuális feladatairól vallott. Jelenléte mégis érezhető volt egy korszak szellemi életében. Tetteivel időről időre jelezte: dolgozik, vitázik, emlékezik, cikkezik, levelez, könyvet ír, mások érdekében kilincsel vagy éppen ajándékot oszt egy-egy múzeumnak, közgyűjteménynek. Forrásértékű Dési Huber István életrajzából, az egykoron avantgárdé eszméket sem tagadó szocialista művészcsoportra emlékező nyilatkozataiból, feljegyzéseiből bőven merített művészettörténet írásunk, a művészeti lexikoiiolcban mégsem érdemelt egyetlen sort , A Magyar Életrajzi lexikon - halála után - tizenöt sorba sűrítette említhető érdemeit. Idézzük e lapidáris szócikket: „Dési Huber Istvánné Sugár Stefánia (Bp. 1897. ápr. 9? - Bp. 1987. ápr. 22.) író, művészetszervező. Sugár Andor festőművész testvére. Átfogó tanulmányt készített férje, D.H.I. pályájáról, életművéről és ezzel összefüggésben a m. szocialista képzőművészetről. Egyik alapítója volt a Képző- és Iparművészek Szabad Szakszervezetének. Szombathelyen - Derkovits Gyula, az egykori barát és pályatárs szülővárosában - férjének hagyatéltából megteremtette a szombathelyi képtár alapjait, létrehozva az egyik legjelentősebb modern m. képzőművészeti gyűjteményt a 20. század niásodik felében. Pedagógusként is tevékenykedett. „M: D.H.I. (Bp. 1964.)". A megfogalmazásban több vitatható állítás van, de ezeldcel nem foglalkozunk. Nézzünk inkább a summ ázat mögé, mert a valóságos élet szenvedélyesebb, küzdelmesebb, a cselekedetek, tények árnyaltabban rajzolják meg a némely pillanataiban a hősiesség karakterjegyeit sem nélkülöző emberi sorsot. Családjáról viszonylag keveset tudunk. Apja a vasútnál dolgozott, részt vett a nagy vasutas sztrájkban. 1919-ben vöröskatona volt, a cseh 99