Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1997. (Szombathely, 1997)

2. szám - Vértes Ernő: 140 éve született Gothard Jenő

rei rend főgimnáziumában végezte, melynek aldtori Idváló fizilca tanára dr. Kuncz Adolf volt. Ezen előzmények után érthető, liogy 1875 és 1879 között a bécsi Politechnikum gépészmérnöki szakosztályába iratkozott be és ott kitűnő sikerrel végezte tanulmányait, s egyebek mellett professzor Tinter csillagászati előadásait is hallgathatta. Már főiskolás éveiben is szívesen foglalkozott a gyakorlati mechanika kérdéseivel, illetve Icülönféle műszerek tervezésével. Diplomája megszerzése után hosszabb külföldi tanulniányutakat tett azzal a szándékkal, hogy hazatérve a herényi kastélyban fizikai laboratóriumot rendezzen be. Kiváló mérnöki és technikai képességeinek köszöidietően az elkészített eszközei nagy sikert arattak. Muiütásságára felfigyelt Konkoly Thege Miidós, s minden bizonnyal az ő rábeszélésének is engedve öccsével együtt egy asztrofizikai obszervatórium építésére szánták el magukat. Az épület 1881-ben készült el és az észlelések már ugyanezen év Őszén megkezdődtek egy 26 cm átmérőjű és közel 2 m gyújtótávolságú Browning reflektorral, mely műszert Gothard Konkolytól vásárolt. Az első sikereken felbuzdulva ezt a műszert a későbbiek során jelentősen átalakította, korszerűsítette, alkalmassá tette spektroszkópiai, illetve mikrométeres megfigyeléseket, továbbá egy vezető távcső és eg}

7 fotókaniera felszerelésével csillagászati felvételek készítésére is. A folyamatosan végzett csillagászati megfigyelések mellett - amelyek Európa szerte nagy figyelmet keltettek szakkörökben - folyamatosan tervezett és készített saját műhelyében különféle műszereket a világ nagy csillagvizsgálói számára. A Herényi Asztrofizikai Obszervatórium fénykorában mintegy 200 db - főleg saját tervezésű és készítésű - műszerrel rendelkezett. Gothard csillagászati tevékenysége során főképpen az égitestek színképének tanulmányozásával foglalkozott, egyes változócsillagok és planetáris ködök színképi összefüggéseit kutatva. De emellett végzett üstökös, nap- és holdfogyatkozás megfigyeléseket is. Legnagyobb eredményeit az asztrofotográfia terén érte el, ennek során a Lyra gyűrűsköd belsejében sikerült a fotólem ezen rögzíteni egy rendkívül halvány csillagot, amelyet korábban még a világ legnagyobb távcsöveivel sem tudtak megfigyelni. Csillagászati tevékenységéről a Magyar Tudományos Akadémia közleményeiben, illetve német és angol folyóiratokban gyakran publikált, s így neve gyorsan közismert lett a világ vezető tudósai körében. Jelentős munkái közé tartoztak a nova csillagok spektrumaira vonatkozó felfedezései iS. 19