Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1996. (Szombathely, 1996)

4. szám - KÖNYVESPOLC - Kalocsai Péter: A szombathelyi vasútigazgatóság centenáriumi kiadványa

lyamatát (engedélyezés, építés, átadás), a költségeket. A vasútvonalak műszaki és forgalmi adatainak megismerése mellett sok történelmi információt is szerezhetünk, például vasutassztrájkokról, I. és II. világháborús, vagy 1956-os eseményekről. A III. kötet archontológia, amely az üzletvezetöség valamennyi szolgálati helyének vezető beosztású egyéneiről ad életrajzot. A kötet használatát állomási névmutató segíti. A 3 kötetes műből sok érdekességet tudhat meg az érdeklődő. Ezek közül néhány: 1874-ig az utazóközönség a szombathelyi pályaudvaron Steiiiamanger feliratot olvashatott; egykoron gázvilágítású vasúti kocsik is közlekedtek; az elcsatolt vonalak egy részén a MAV tartotta fenn az „üzemvitelt", például Körmend és Németújvár (Güssing) között 1926-ig; a szombathelyi és a soproni GYSEV pályaudvar II. világháborús bombatalálati térképe; a tapolcai vasutasok 1956-os tevékenysége; 1972-ben egy szombathelyi mozdonyvezető gépével próbált áttörni a határon Szentgotthárdnál. Sajnos, a szerkesztők nem követelték meg következetesen a szerzőktől a felhasznált forrásokra való hivatkozást. Szórnom, hogy egyetlenegy olyan tanulmány sem található a monográfiában, amelynek jegyzetapparátusa ne lemie kifogásolható, vagy mert egyáltalán nincs (!), vagy a felhasznált levéltári, irattári, könyvtári dokumentumok adatai hiányosak. Azon tanulmányok, amelyek jegyzetekkel is rendelkeznek, közölnek sok olyan információt, amelyre nem törteink hivatkozás. (Például van olyan fejezet, amelyben a történet 1980-ig tart, a legkésőbbi hivatkozás viszont 1911. évi!) A népes alkotógárdából adódóan a tanulmányok színvonala sem egyforma. Egyes fejezetek alaposak, mások kevésbé. Például a veszprém-alsóőrsi vonal történetét leíró fejezet nem tesz említést arról, hogy e vasút mái* megszűnt - igaz az I. kötet egyik fejezete megemlíti. Az országhatár-változásoknak az üzletvezetőség vasútvonalait ért következményeiről részletesen tudósít a monográfia. Kivételt csali az 1947. évi párizsi béke képez (Pozsony és Rajka között 3 falu Csehszlovákiához került, köztült Oroszvár), amely a pozsony-szombathelyi vasút magyarországi szakaszát Oroszvár állomás elcsatolásával megrövidítette. Ha talán több idő állt volna rendelkezésre e hatalmas vállalkozás megvalósítására, akkor olyan kisebb hibák is elkerülhetők lettek volna, mint például „Mac Adam angol mérnök" (I. kötet 11. p.) - ő skót volt, vagy „Az első csonkulás a trianoni békediktátummal 1918-ban következett be." (II. kötet 351. p.) - a trianoni béke 1920-ban volt. Szükségesnek tartottam volna az első fejezetben a bérkocsi és a társaskocsi (omnibusz) fogalmának megliatáiozását, hisz e közlekedési eszközök sokak 88